Kalifornia is csatlakozott az Elsevier bojkotthoz

2019, március 4 - 13:14 Az USA legnagyobb állami felsőoktatási intézményrendszere, a Kaliforniai Egyetem véget vetett az Elsevierrel való együttműködésnek.

A University of California még decemberben levélben kérte kutatóit, hogy lehetőleg ne publikáljanak az Elsevier kiadó folyóirataiban és a lektorálási feladataikat is függesszék fel, amíg a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások be nem fejeződnek, sőt, fontolják meg, hogy esetleg más kiadót választanak közleményeik megjelentetésére.

 

Az intézmény célja egy olyan megállapodás volt, amely nemcsak kevésbé költséges, de egyszerűbbé tette volna az open access publikálást is. A szerződésük az Elsevierrel viszont csak december 31-ig tartott.

 

Januárra egy igazi patthelyzet alakult ki: az Elsevier nem engedett az áraiból, a Kaliforniai Egyetem pedig úgy döntött, nem érdemes tovább húzni a tárgyalásokat. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a kiadó a médiához fordult, és egy olyan ajánlatot közölt, ami nem felelt meg a valóságnak. Az egyetemi oldalról javasolt feltételek természetesen nem szerepeltek a hivatalos közleményben. Ez a végét jelentette az együttműködésnek.

 

Mire mondott nemet az Elsevier?

Elsősorban az egyetem olyan szerződést akart, amely csökkentett árakat foglal magába – 11 millió dollárt szántak az éves előfizetési díjakra, ami az intézmény előfizetésekre költött keretének 25%-a, – továbbá a automatikus open access publikálást minden intézményi szerzőnek. Ez tökéletes összhangban volt a Kaliforniai Egyetem oktatási szenátusának azon célkitűzéseivel, hogy minden tudományos munka szabadon hozzáférhető legyen.

Szó volt ugyanakkor arról is, hogy az előfizetési díjak mellett az open access publikálás díja is beintegrálódik a szerződésbe. Ezáltal a költségek a hozzáférésre koncentrálódtak volna, nem annyira a közlési díjakra. A kiadó ezeket a feltételeket csak 80%-os árnövekedéssel lett volna hajlandó teljesíteni. További 30 millió dollárt kértek egy 3 éves szerződés esetében.

 

Érthető, hogy a kiadónak nem célja a nyílt hozzáférés, hiszen ez automatikusan kevesebb előfizetőt jelent a cég számára. Ugyanakkor az árszabás átalakításával nem feltétlenül lenne számukra az open access veszteséges, hiszen a közzétételt is megfizetik a szerzők, nemcsak olvasókból van az Elseviernek jövedelme.

 

Egy olyan világban, ahol minden tudományos publikáció nyíltan hozzáférhető, nem léteznének folyóirat-előfizetések. Viszont a kutatók ennek ellenére közölnék az eredményeiket szakmailag lektorált, nívós folyóiratokban, amelynek viszont általában megvan az ára.

 

Az Egyesült Államokban ugyan a Kaliforniai Egyetem az első, aki nem kér többet a legnagyobb tudományos kiadó szolgáltatásaiból, viszont csaknem két éve Németországban a felsőoktatási intézmények egyhangúlag mondtak nemet az Elsevierre. Svédország 2018 tavaszán elégelte meg a folyamatosan növekedő költségeket, hazánkban január 11-én kapcsolták le az Elsevier szolgáltatásokat megegyezés hiányában, habár a tárgyalások még nincs vége.

 

Mit jelent ez a szerzők számára?

A bojkotthoz csatlakozó országok már tapasztalták, hogy ilyen esetben a kiadó egyik napról a másikra tagadja meg a hozzáférést. Publikálni azonban továbbra is a megszokott módon lehet az Elsevier folyóirataiban, nem fogják visszautasítani a közleményeket.

 

Jeffrey K. MacKie-Mason, a Kaliforniai Egyetem könyvtárosa a következőképpen fogalmazott.

– A kiadók csak azt a tartalmat tudják közölni, amit a szerzők megírnak. Ők a kutatásokhoz való hozzáféréssel kereskednek, semmi mást nem kínálnak. Ha nincsenek közleményeik, nincs mit eladniuk. – hangzott el a The Chronicle of Higher Educationnek adott interjújában.

 

Források:

Olvasson tovább: