Felsőoktatási intézmények

A tudományos információ korlátlan hozzáférése kulcsfontosságú forrást jelent mind a tudósok, mind a hallgatók számára. A felsőoktatási intézmények fontos stratégiai célkitűzése közé kell tartoznia, hogy biztositsa a tudományos kutatási eredményekhez, publikációkhoz való korlátlan hozzáférést.

A nyíltan elérhető tartalmak legjelentősebb előnye a láthatóság és a hatás növekedése. A láthatóság azt a valószínűséget jelenti, amellyel a dokumentum megtalálható, vagyis a hozzáférés kiterjedtségére utal, a hatás pedig a dokumentum újrafelhasználását jelenti a további kutatásokban és az eredmények beépülését a tudományos kommunikációba, az innovációba és a társadalom fejlődésébe. Az eredmények láthatósága és a hatása hozzájárulnak a szerzők, illetve intézményeik ismertségéhez, melyek mérőszámokban is kimutathatók (idézettség, letöltések száma, tematikus és intézményi rangsorok).

A kutatók ösztönzése mellett az intézmény feladata olyan kutatás-támogatási infrastruktúra kiépítése is, amely lehetőséget nyújt az egyetemi tudományos eredmények, és ezeken belül is az open access tartalmak begyűjtésére és hosszú távú megőrzésére.  

Az open access előnye a felsőoktatási intézményekben

Az open access folyóiratokban vagy intézményi, illetve szakterületi repozitóriumokban az elektronikus publikációk és dokumentumok kiadótól független rendelkezésre bocsátása számos előnnyel jár a felsőoktatási intézmények számára:

  • Megvalósul a felsőoktatási intézmények tudományos tevékenységének aktív bemutatása a felsőoktatási intézményen kívül: Az intézményi repozitóriumok jegyzik, tárolják, terjesztik és bemutatják az egyetemek, valamint  a kutatóintézetek tudományos eredményeit. Ezzel a teljes intézmény stratégiáját támogatják a mai elvárások mellett, hiszen az egyetemek közötti verseny növekszik, és egyre fontosabb szerepet játszik a kutatási támogatások szétosztásában.
  • Biztosított az intézményi kutatási eredmények hosszú távú elérhetősége
  • Támogatott a kutatáson belül a központi interakció a repozitóriumok általi terjesztéssel, kereséssel és a tudományos tartalmak hozzáférésével. A nyílt hozzáféréssel a repozitóriumok növelik a kutatási eredmények nemzetközi láthatóságát és támogatják a tudományos szakterületeken belüli és közötti szélesebb tudományos kommunikációt.
  • Nemzeti és nemzetközi szinten egységesített az információ-infrastruktúra az intézményi repozitóriumokon keresztül, ezáltal megvalósíthatók a többlet- és végfelhasználói szolgáltatások
  • Kutató szervezetek profitálnak a repozitóriumokból, mivel növelik a helyi, nemzeti és európai szinten támogatott kutatás nemzetközi láthatóságát.
  • Más szektorok, mint az oktatás, egészségügy, kormányzás és a gazdaság is profitálnak a minőségi kutatási információk egyszerűbb hozzáféréséből. A közvetítők, pl. információbrókerek a kutatás speciális információit a nem szakértők számára érthetően “lefordítják” és ezzel erősítik a kutatási eredmények újító erejét. A végfelhasználói szolgáltatásokat a közpénzekből támogatott és kereskedelmi szolgáltatásnyújtók fejlesztik és bocsátják rendelkezésre.

Intézményi kötelezettség

Ideális esetben az intézmény vezetősége vállalja az open access irányelveket, felhívja a tudósok figyelmét arra, hogy publikációikat közvetlenül nyílt hozzáférésű folyóiratban jelentessék meg vagy – a jogi kereteken belül – párhuzamos önarchiválással intézményi repozitóriumban tegyék elérhetővé.

A nemzetközi példák mellett – mint pl. BielefeldiPotsdami és Göttingeni Egyetemek, a Berlini Humboldt Egyetem, valamint a Max Planck Társaság – a Magyarországon is egyre több intézmény készít helyi szabályozást pl. Debreceni Egyetem.

Az intézmények teljes tudományos termésének adott repozitóriumba történő beküldése, valószínűleg csak a kötelező nyilatkoztokkal („mandátumok”) lehetséges. Annál fontosabb a felelősök meggyőzése, így magas számban juthatunk önként beküldött open access dokumentumokhoz!

ROARMAP (Registry of Open Access Repository Mandates and Policies) tárolja azon intézmények nyilatkozatait, melyek már rendelkeznek open access kötelezettséggel. Sőt regisztrálni is lehet az intézményeket. 2017 nyarán 4 magyar mandátum szerepelt az adatbázisban, amely jól mutatja, hogy még gyermekcipőben jár hazánkban az ilyen jellegű szabályozás.

Jogi helyzet

A felsőoktatási intézmények elvárhatják kutatóiktól (akár szerző, akár felhasználó szerepkörben) a szerzői jog megfelelő kezelését, amely abból áll, hogy a másodlagos kiadási jogokat a szerzőnek fenn kell tartania magának, ezáltal megvalósíthatja pl. a felsőoktatási intézmények szerverein történő szerzői archiválást.

Napjainkban egyre több intézmény várja el a kutatóitól a szerzői archiválást az intézmények saját repozitóriumaiban. A szerzői archiválást elrendelő intézmények térhódítását szemlélteti a ROARMAP. Ellenőrzés hiányában azonban a szerzői archiválás általában nem az elvárható mértékben történik, sokkal inkább a kutatók lelkiismeretén múlik.

A könyvtárak szerepe

Az egyetemeken vagy kutatási intézményekben általában a könyvtár támogatja leginkább a nyílt hozzáférést. A könyvtárak szoros kapcsolatban állnak az intézmények szakterületeivel és a nyílt hozzáférés ajánlataival, emellett jól ismerik a lehetőségeket és követelményeket. Ezért is tud a könyvtár sikeres stratégiát kialakítani a nyílt hozzáférés megvalósításához egy adott intézményben. Fontos az együttműködés az intézmények vezetésével és be kell vonni a szakterületek kutatóit is.

A könyvtár számára a nyílt hozzáférés megvalósításának stratégiája egyrészt annak marketingjét is jelenti az adott intézményben, másrészt a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre bocsátását, amellyel nyílt hozzáférésű dokumentumokat lehet beküldeni és szolgáltatni.

Az egyetem open access megbízottja

Az egyetemi vezetésnek és könyvtáraknak vagy a megfelelő egyetemi szereplőknek tartaniuk kell  a kapcsolatot, tájékoztatniuk kell egymást a nyílt hozzáférés fejlődéséről adott egyetemen.

Azok a könyvtárak, akik repozitóriumot üzemeltetnek, rendszeresen informálják a fejlesztésékről és technikai újdonságokról az egyetemi vezetőséget, akik fontos stratégiai partnerek. Sokat segít, ha a teljes egyetemen/intézményben is kijelölésre kerül egy open access megbízott, aki közvetít a könyvtár és a kutatók érdekei között.

Ajánlás kidolgozása az egyetemi vezetés számára

A könyvtárak open access ismeretei miatt érdemes a könyvtárnak a tudományos publikálás keretén belül kidolgoznia az egyetem számára egy nyilatkozatot, amely a nyílt hozzáférésre hívja fel a figyelmet. Ugyanez vonatkozik az egyetem és az egyes szakterületeken belüli grémiumok számára készült bemutatókra és prezentációkra is.

A könyvtárnak az intézményen belül azon is dolgoznia, hogy minél szélesebb körben (intézményekben, munkacsoportokban és szakterületi szinten) terjesszék az open access gondolatot. Fontos a széleskörű és minden szinten történő információ átadása az open access-ről. Az open access politika megvalósítása a kidolgozott ajánlások alapján szintén a könyvtárak központi feladata.