Szerzői jogok

Jogi helyzet

A tudományos tanács elvárja a tudósoktól (akár szerző, akár felhasználó szerepkörben) a szerzői jog megfelelő kezelését, amely abból áll, hogy a másodlagos kiadási jogokat a szerzőnek fenn kell tartania magának, ezáltal megvalósíthatja pl. a felsőoktatási intézmények szerverein történő szerzői archiválást.

A felsőoktatási intézmények a mai jogi helyzet mellett nem rendelkeznek megfelelő jogi háttérrel ahhoz, hogy a náluk alkalmazásban lévő személyzet munkáit elektronikus formában bekérjék. Ez vonatkozik az elektronikus és nyomtatott dokumentumokra egyaránt. A rendelkezésre bocsátás sajnos nem nagy mértékben történik, és csakis önkéntes alapon.

A szerző saját jogainak megtartása

Azok a szerzők, akik szeretnék eredményeiket nyíltan hozzáférhetővé tenni, fontoljanak meg néhány alapvető jogi tényt.

Alapvetően azt, hogy rendelkeznek azon műveik online hasznosításának jogával, amelyek hagyományos, papíralapú kiadásban jelentek meg, hacsak a szerződésben erre külön ki nem tértek. E jogi alap némely ponton különbözik elsődleges online megjelenés (arany út) és párhuzamos megjelenés (zöld út) esetén.

Jogi kérdések

Erőforrás és precedens hiányában a magyar jogrendszer nem értelmezhető a nyílt hozzáférés tekintetében. Az alábbi oldalak a német szerzői jog és joggyakorlat figyelembe-vételével készültek.

Az open access stratégiákkal vagy az open access repozitóriumok és open access folyóiratok üzemeltetésével kapcsolatban sok jogi kérdés merül fel. Ezeken az oldalakon megtalálja az egyes központi jogi kérdésekhez azokat az információkat, amelyek a nyílt hozzáféréssel kapcsolatosak. 

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az ismertetett tartalmak az információszerzést szolgálják, és nem feltétlenül jogi vitában érvényesíthető kijelentések.

A gyakorlatban gyakran felmerül a szerző, valamint a repozitóriumok üzemeltetői számára az a kérdés, milyen jogi szabályozás vonatkozik a dokumentumok rendelkezésre bocsátására a teljes szövegű szervereken. Az open access szabályozásának alapját a szerzői jogvédelem képzi. 

A legtöbb kiadó engedélyezi az önarchiválást intézményi repozitóriumokban vagy a szerző honlapján, de gyakran összekapcsolják a kiadóhoz kötött első megjelenést és az interneten történő rendelkezésre bocsátást időbeli korlátokkal.

Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista mutatja meg.

Azoknál a kiadóknál, amelyek nem engedélyezik a szerzői archiválást, a szerzők a kiadóval létesített alapszerződést szerződés-kiegészítésekkel pótolják, amelyek szerint lehetséges a párhuzamos open access megjelenés. Ugyanez vonatkozik az időkorlátok elkerülésére is.

Ahhoz, hogy az open access tartalmak szerzői és felhasználói megkapják a jogi biztonságot, csak az Open-Content-licenccel kellene terjeszteni őket.

A repozitóriumok üzemeltetői számára fontosak a felelősségjogi veszélyek is, amelyek a repozitóriumok üzemeltetésével vannak kapcsolatban.

Az adatok nyílt hozzáférésénél játszanak jelentős szerepet az adatvédelemre vonatkozó szempontok.

A Creative Commons (CC) a szerzői jogok (copyright) egyik alternatívája. A CC széles skálán mozog a szerzői oltalom és a szabad felhasználás között. Kétféle jogot biztosíthat, a megoszthatóságot (másolható, megosztható, előadható, bemutatható) és az átdolgozhatóságot, mely alapján származékos művek készíthetők belőle. A különböző licencek eltérően viszonyulnak ehhez a két lehetőséghez.

Bővebben az egyes elemek jelentése:

Az egyes folyóiratok szerzői és felhasználási jogokra vonatkozó szabályozása általában elérhető a honlapjukon vagy valamely adatbázisban. A felhasználhatóságra vonatkozóan szabályozást a Sherpa/Romeo is tartalmazhatja, vagy bizonyos kiadók folyóiratai esetén az Open Access Scholarly Publishers Association honlapján is összegyűjtötték a tagjaikra vonatkozó előírásokat.