A nyílt hozzáférésű kutatási adatok célja, hogy a kutatók által generált tudományos adatok mindenki számára szabadon elérhetők legyenek a lehető legkevesebb szerzői jogi, szabadalmi és egyéb ellenőrzési mechanizmusok korlátozásai nélkül, s az adatokat akár a létrehozók, akár más kutatók is újra felhasználhassák.
Folyóiratok követelményei
Sok folyóirat megköveteli, hogy a közzétett cikkekhez csatolják az alapul szolgáló kutatási adatokat. Az adatmegosztási irányelvek gyakran megtalálhatók a szerzők számára megadott szerzői utasításokban. Az alábbi oldalak segítenek az egyes folyóiratok és kiadók adatmegosztási irányelveinek értelmezésében.
Válassza ki a legfontosabb folyóiratok és kiadók adatmegosztási követelményeit:
- Science’s Data Deposition Policy. Görgessen le a “Data and Materials Availability after Publication” menüpontig!
- SpringerNature’s Data Sharing Policies. Journal example: Nature’s policy on Availability of data, materials, and methods
- Wiley’s Data Sharing Service
- Sage’s Replication policy
Források az adatmegosztás naplózási követelményeihez:
- Data Sharing and Replication (scroll down to Journal Policies)
- Journal open-data policies
- Selected social science journals with a research data policy
Nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja hozzáférést biztosít az uniós intézmények és szervek által nyilvántartott adatokhoz megtekintés, illetve felhasználás céljából.
A nyílt adatok értékelése
Tim Berners-Lee, a WWW alapítója a nyílt adatok értékelésére egy ötös skálán alapuló értékelési rendszert javasol. A maximális öt csillag eléréséhez az adatoknak:
- elérhetőnek kell lenniük a weben és, nyílt licenszet kell használniuk,
- strukturált adatok formájában kell lenniük,
- nem jogvédett formátumban kell szerepelniük,
- URI-kat kell használniuk azonosítóként (lásd még RDF) ,és
- hivatkozniuk kell más adatforrásokra (lásd kapcsolt adatok).
- intézményi vagy tudományterületi repozitóriumban tárolt adatok biztosítják a hosszú távú megőrzést;
- adattárolási szabványok használatával az adatcsere biztosítása megoldott.
Miért jó adatokat megosztani?
- mert elősegíti a tudományos vitát;
- mert a cikkeinkhez be lehet linkelni az adatokat;
- mert adatfelhasználók és adatlétrehozók közötti új együttműködést tesz lehetővé;
- mert elősegíti az átláthatóságot és számonkérhetőséget;
- mert hozzájárul a tudományos módszerek fejlődéséhez;
- mert csökkenti a tudományos kutatás költségeit;
- mert hatásosabbá és láthatóbbá válnak a tudományos eredményeink;
- mert növeli a tudós elismertségét;
- mert kiváló oktatási anyag lehet belőle.
- az adatok, mint kutatási eredmények kritikai ellenőrzésen esnek át;
- az adatok, mint kutatási eredmények kritikai ellenőrzésen esnek át;
- elkerülhető bizonyos kutatási munkák többszöri elvégzése;
- az adatmegosztás révén meggyorsítható a kutatási folyamat;
- a közösen épített és használt adatgyűjtemények költséghatékonyabbak;
- a nyílt hozzáférés elősegíti az adatok újrahasznosítását. Így megvalósulhat (pl.további projektekben) az adatok és a belőlük korábban levont következtetések, újabb, vagy átfogóbb tudományos kiértékelése;
- különböző forrásokból származó adatok összegzése újabb tudományos felismerésekhez, eredményekhez vezethet;
- az adatok összegyűjtésével és rendezésével létrejövő információs többletértékkel magas tudományos értékű adattermékek (pl. adattárházak, mutatórendszerek, adatvizualizációk) állíthatók elő.