Nyílt hozzáférésű kutatási adatok

A nyílt hozzáférésű kutatási adatok célja, hogy a kutatók által generált tudományos adatok mindenki számára szabadon elérhetők legyenek a lehető legkevesebb szerzői jogi, szabadalmi és egyéb ellenőrzési mechanizmusok korlátozásai nélkül, s az adatokat akár a létrehozók, akár más kutatók is újra felhasználhassák.

Folyóiratok követelményei

Sok folyóirat megköveteli, hogy a közzétett cikkekhez csatolják az alapul szolgáló kutatási adatokat. Az adatmegosztási irányelvek gyakran megtalálhatók a szerzők számára megadott szerzői utasításokban. Az alábbi oldalak segítenek az egyes folyóiratok és kiadók adatmegosztási irányelveinek értelmezésében.

Válassza ki a legfontosabb folyóiratok és kiadók adatmegosztási követelményeit:

Források az adatmegosztás naplózási követelményeihez:

Nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja hozzáférést biztosít az uniós intézmények és szervek által nyilvántartott adatokhoz megtekintés, illetve felhasználás céljából.

A nyílt adatok értékelése

Tim Berners-Lee, a WWW alapítója a nyílt adatok értékelésére egy ötös skálán alapuló értékelési rendszert javasol. A maximális öt csillag eléréséhez az adatoknak:

  1. elérhetőnek kell lenniük a weben és, nyílt licenszet kell használniuk,
  2. strukturált adatok formájában kell lenniük,
  3. nem jogvédett formátumban kell szerepelniük,
  4. URI-kat kell használniuk azonosítóként (lásd még RDF) ,és
  5. hivatkozniuk kell más adatforrásokra (lásd kapcsolt adatok).
Tárolt
  • intézményi vagy tudományterületi repozitóriumban tárolt adatok biztosítják a hosszú távú megőrzést;
  • adattárolási szabványok használatával az adatcsere biztosítása megoldott.
Megosztott

Miért jó adatokat megosztani?

 

  • mert elősegíti a tudományos vitát;
  • mert a cikkeinkhez be lehet linkelni az adatokat;
  • mert adatfelhasználók és adatlétrehozók közötti új együttműködést tesz lehetővé;
  • mert elősegíti az átláthatóságot és számonkérhetőséget;
  • mert hozzájárul a tudományos módszerek fejlődéséhez;
  • mert csökkenti a tudományos kutatás költségeit;
  • mert hatásosabbá és láthatóbbá válnak a tudományos eredményeink;
  • mert növeli a tudós elismertségét;
  • mert kiváló oktatási anyag lehet belőle.
Megbízható
  • az adatok, mint kutatási eredmények kritikai ellenőrzésen esnek át;
  • az adatok, mint kutatási eredmények kritikai ellenőrzésen esnek át;
  • elkerülhető bizonyos kutatási munkák többszöri elvégzése;
  • az adatmegosztás révén meggyorsítható a kutatási folyamat;
  • a közösen épített és használt adatgyűjtemények költséghatékonyabbak;
  • a nyílt hozzáférés elősegíti az adatok újrahasznosítását. Így megvalósulhat (pl.további projektekben) az adatok és a belőlük korábban levont következtetések, újabb, vagy átfogóbb tudományos kiértékelése;
  • különböző forrásokból származó adatok összegzése újabb tudományos felismerésekhez, eredményekhez vezethet;
  • az adatok összegyűjtésével és rendezésével létrejövő információs többletértékkel magas tudományos értékű adattermékek (pl. adattárházak, mutatórendszerek, adatvizualizációk) állíthatók elő.