Az “Open Science támogatottsága Magyarországon” című rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen a nyílt tudomány hazai helyzetéről a döntéshozói, a végfelhasználói és a támogató szektor bevonásával. Az eseményre március 23-án 10:30 és 16:00 óra között került sor az NKFI Hivatal tárgyalótermében. Személyesen csaknem 30 fő vet részt a rendezvényen, viszont a szervezők biztosították a lehetőséget az online csatlakozásra is, Zoomon több, mint 40 érdeklődő követte az eseményt. A délelőtti szekcióban különböző előadásokat hallgathattunk meg, délután pedig panelbeszélgetésekre került sor.
A rendezvény első előadója Dr. Szabó István volt, az NKFI Hivatal elnökhelyettese, aki a nyílt tudomány fontosságáról beszélt kutatásfinanszírozói szemszögből. Felhívta a figyelmet az európai ellentétre, miszerint az EU-s országok erősek az innováció terén, viszont alulmaradnak ha kutatásfejlesztésről van szó, annak ellenére, hogy Magyarország átlagos összeget költ kutatásfejlesztésre az EU-hoz viszonyítva. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2030-ra közelebb hozza az innovációs és a kutatásfejlesztési törekvéseket a tagállamokban. Az NKFIH ennek érdekében egy három pilléres stratégiát alkalmaz a 2021-2027 közötti időszakban, amely magába foglalja a digitalizációt, a kutatásfejlesztés és innovációt, valamint a kis-és középvállalkozások nemzeti szerepének megerősítését. Prezentációjában kiemelte, hogy a célok eléréséért a kutatók, a cégek és a felsőoktatási intézmények összefogására lesz szükség. Az NKFI Hivatal a következő tevékenységekkel támogatta és támogatja a hazai nyílt tudományos gyakorlatokat: megalapította a National Open Science Advisory Boardot, létrehozott egy hivatalos állásfoglalást a nyílt tudományról, csatlakozott az EOSC Associationhöz, valamint igyekszik elmélyíteni az Open Science gyakorlati alkalmazását a kutatásban.
A második előadó Pantelis Tziveloglou volt, aki az Európai Bizottságot képviselte. Online prezentációjában kiemelte az EOSC szerepét az európai Open Science stratégiában, majd a kutatási adatkezelés helyzetéről beszélt. Egy korábbi felmérés eredményei szerint a kutatási adatok 60%-át lokálisan tároljuk, ahelyett, hogy egy erre alkalmas repozitóriumban helyeznénk el őket, amellyel biztosíthatnánk az egyszerű megosztást vagy akár az újra felhasználást is. A válaszadók egyharmada még sosem hallott a FAIR irányelvekről, és annak ellenére, hogy a kutatási adatkezelési tervek készítésével kapcsolatban a válaszadók háromnegyedének már van tapasztalata, nem FAIR módon készítik ezeket. A felmérésből kiderült, hogy az időigényesség, az energia ráfordítás, jogi ismeretek hiánya a kutatási adatokra vonatkozóan jelentik a legnagyobb problémát, valamint fontos aspektus az is, hogy a kutatók nem igazán törődnek a nyílt tudományos gyakorlatokkal, nem igazán esik szó róla a mindennapi kutatói munka során. Az Európai Bizottság kiemelt célja, hogy egy európai ún. „belső piacot” (internal market) hozzon létre a tudománynak. Emellett a jövőben foglalkoznak majd az EOSC pozíciójának megerősítésével, a hozzáadott érték egyértelmű kommunikációjával, a FAIR adatkezeléssel kapcsolatos tudásmegosztás támogatásával, valamint a szabályozások egységesítésével intézményi szinten.
Volker Beckmann az EOSC Steering Board képviselője az EU tagállamok nézőpontját mutatta be. Kiemelte, hogy az áttérés a digitális gyakorlatokra feltétlenül szükséges a tudományban, ebben nagy segítségére van a szakmának a FAIR irányelvek követése. Jelenleg az ún. Digitális Évtizedet (Digital Decade) éljük, amelybe a COVID-19 kényszerített minket, viszont a FAIR irányelvek követése és az erőforrások megfelelő helyre történő koncentrációja látványosan előrelendíti a tudományt. A változások támogatásával kapcsolatban számos tevékenységet felsorolt, köztük volt az EOSC Observatory bevezetése is. 2023-ban az EOSC helyzete a következő: az érintetteket azonosították, és az Európai Bizottság komoly összeget fektetett az EOSC fejlesztésébe. A tagállamok kifejezték az együttműködésüket a nyílt tudomány és az EOSC támogatására. A kommunikáció folyamatos az EOSC gyakorlati hasznosíthatóságáról és a szolgáltatások biztosítottak a kutatók részére. Az EOSC Steering Board prioritásként kezeli a dupla-befektetések elkerülését, ezért igyekszik megfelelő szakmai támogatást nyújtani a tagállamok részére. Minden kutatói közösség számára mást képvisel az EOSC, ezért a jövőben erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a szolgáltatás előnyeit a célközönséget figyelembe véve, különbözőképpen fogalmazzuk meg. Az EOSC-kal hosszú távra tervez Európa, úgy tűnik, valóban ez a tudomány jövője.
Negyedikként Ute Gusenheimer, az EOSC Association képviseletében a szervezet kezdeti időszakáról beszélt. Az EOSC Association azért jött létre, hogy promotálja az EOSC előnyeit a megfelelő célközönségnek, hogy biztosítsa a megfelelő illeszkedést az EU kutatási politikájához, valamint hogy biztosítsa a hozzáférést a kutatási adatokhoz, interoperábilis módon. A szervezet magyar megbízott szervezete a KIFÜ, viszont összesen 168 tagja van jelenleg az EOSC Associationnek, melynek munkáját 400 önkéntes támogatja. Bemutatta a TaskForce-okat, majd a prezentációt a jövőbe való kitekintéssel zárta a 2027-et követő időszakra.
A délelőtti szekció Mohácsi János előadásával zárult, aki a KIFÜ Open Science tevékenységét mutatta be. Mint az EOSC Association megbízott szervezete, a KIFÜ feladata, hogy kapcsolatot tartson a releváns stakeholderekel, és képviselje a nemzeti érdekeket. Feladata a kommunikáció biztosítása a nemzeti érdekeltek és az EOSC-A között. Az EOSC-A tevékenységek összefoglalása után beszámolt a tavaly őszi Open Science Workshopokról, amelyeket a magyar felsőoktatási intézményekben tartottak.
A délutáni első panelbeszélgetés címe a „Kutatási infrastruktúrák, mint a nyílt tudomány és a FAIR adatok támogatói” volt. A beszélgetésben részt vett Allen Weeks, az ELI általános igazgatója, Dr. Palkó Gábor a DARIAH/DH-LAB képviseletében, az ELKH Cloudtól Dr. Lovas Róbert, a Debreceni Egyetemről pedig Fazekas-Paragh Judit, mint OpenAIRE NOAD, valamint Dr. Bán Miklós, mint az OpenBioMaps alapítója. Az első panelbeszélgetésben szó esett a pandémia tanulságairól. A kutatásban széles körben elterjedt a távmunka, ami meglepő módon csak még komplexebbé tette a tudományos folyamatokat. A Z generáció által preferált kényelem a munkahellyel kapcsolatban a tudományos szakmában is megjelent. A panelben résztvevők ezt követően megosztották a gondolataikat a nyílt tudományos állásfoglalásról (Állásfoglalás a Nyílt Tudományról), valamint a beszélgetésben megfogalmazódott az is, hogy a hosszútávú megőrzést illetően nagyobb problémát jelent a humán erőforrás hiánya, semmint a tárhely.
A délutáni második panelbeszélgetés, melynek moderátora Ute Gusenheimer volt, igazi aktivitást váltott ki a jelenlévőkből. A téma a nyílt tudományos politikák implementálása volt finanszírozói és intézményi szemszögből, a panelben pedig részt vett Pantelis Tziveloglou (Európai Bizottság), Dr. Szabó István, az NKFI Hivatal elnökhelyettese, Gaálné Kalydy Dóra, az EISZ általános főigazgató-helyettese, és Dr. Wilhelm Imola, aki a Fiatal Kutatók Akadémiáját képviselte. A résztvevők átbeszélték a nyílt tudományos gyakorlatok alkalmazásának kihívásait a különböző csoportokban, a kutatók számára az adminisztráció jelent gondot, a kormányzati szinten viszont a finanszírozás és a nyílt tudományos tevékenységek kommunikációja a problémásabb terület. A könyvtárak álláspontja az, hogy tulajdonképpen tisztában vagyunk a szerepünkkel és feladatainkkal, a könyvtárak feladata összefogni ezt a szakmát, viszont ennek a kivitelezése nem egyszerű kérdés. Ötletként felmerült, hogy a politikák és az eszközök nemzeti szintű adaptációja nagyon fontos aspektus, viszont nem elég ezeket lefordítani, ezeket a nemzeti érdekekhez illeszteni kell. A kutatók szerint globális változásra van szükség, nem elég, ha csak Európában gondolkodunk. Magyarországon a Read&Publish megállapodásoknak köszönhetően úgy tűnik, a for-profit publikálást részesítjük előnyben, viszont emlékeznünk kell arra, hogy a nyílt tudomány nem csupán közlési díjakról szól.
A Tripartite Event megszólaltatta és egymással szembe állította a nyílt tudomány különböző érdekcsoportjait, és az esemény nagyszerű lehetőséget adott a kapcsolatépítésre is.
Vélemény, hozzászólás?