A gyakorlatban gyakran felmerül akár a szerző, akár a repozitórium üzemeltetője számára a kérdés: Rendelkezésre bocsáthatjuk-e a dokumentumot a repozitóriumban? Szerencsére erre a kérdésre a leggyakrabban a válasz az egyértelmű igen. A legtöbb kiadó nem kifogásolja az önarchiválást. Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista mutatja meg. Ugyanakkor nem valószínű, hogy azok a kiadók, amelyek nem értenek egyet a preprint vagy postprint interneten történő nyílt hozzáférésű megjelenésével, jogi úton fellépnének ellene.
Ahhoz, hogy jogilag mégis minden kifogásolhatatlan legyen, érdemes egyes esetekben megvizsgálni, hogy a rendelkezésre bocsátás valóban nem ütközik semmilyen akadályba. Az alábbiakban bemutatjuk, mire kell jogi szempontból figyelni:

• Folyóiratban már megjelent cikkek önarchiválása
• Tanulmányok szerzői archiválása könyvben vagy emlékkönyvben történő megjelenés után
• Cikkek szerzői archiválása napilapokban történő megjelenés után
• Megjelent monográfiák szerzői archiválása
• Monográfiák első megjelenése

Felelősség

A tudományos kommunikáció újfajta internetes lehetőségei gyakran vezetnek ahhoz a kérdéshez, jogsértés esetén ki a felelős a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátott információkért. Az egyes szerzők felelősségén kívül ki kell deríteni, milyen jogi következmények léphetnek fel a repozitóriumok üzemeltetői számára. Ezek ismeretében előre fel lehet mérni a veszélyeket, és megfelelő felkészüléssel, illetve a szerződések tartalmának megváltoztatásával a lehető legkisebbre csökkenthetők a kockázatok.

Tartalmak licence

A nyílt hozzáférés nem csak a tudományos dokumentumokhoz való hozzáférés anyagi akadályainak elhárítását valósítja meg, hanem a hozzáférés akadályainak – „Permission Barriers” (Peter Suber) – elhárítását is. Ahhoz, hogy a nyílt hozzáférésű tartalmak szerzői és felhasználói is megkapják a jogi biztonságot, a publikációkat Open-Content-licenccelkell megjelentetni, ami egyértelműen szabályozza a munkák felhasználási körét. A tudományos területeken is alkalmazott ismert Open-Content-licencek a Creative-Commons-licenc és a Digital-Peer-Publishing-licenc.

További linkek:

Andermann, Heike & Degwitz, Andreas (2004). Neue Ansätze in der wissenschaftlichen Informationsversorgung (S. 53).