A tudományos kommunikáció új internetalapú útjai ahhoz a kérdéshez is vezetnek, ki felelős a jog megsértése esetén a nyivánosság számára rendelkezésre bocsátott információkért.
Az egyes szerzők felelősségén túl meg kell vizsgálni a jogi felelősség következményeit, amelyek a repozitóriumok üzemeltetői vagy azon szerzők számára adódhatnak, akik dokumentumjaikat saját honlapukon teszik elérhetővé. Így előre felmérhetők a jogi felelősség veszélyei és megfelelő viselkedéssel, illetve szerződéstartalommal körbehatárolhatók.
Intézményi repozitóriumok üzemeltetése során felmerülő jogi felelősség veszélyei
Az intézményi repozitóriumok feladataiba tartozik a rendszerint felsőoktatási intézmények tudósai által publikált dokumentumok elhelyezése, kezelése és nyílt hozzáférésének biztosítása. Ha egy dokumentumot bekerül az intézményi repozitóriumba, nem lesz rögtön online elérhető, hanem először átfut adott dokumentumszervertől függő különböző kiterjedt ellenőrzésen. Ebbe beletartozik a beküldött adatok ellenőrzése, katalogizálása, tartalmi ellenőrzése és felülbírálása.
A jogi felelősség szempontjából nagyon fontos, hogy a dokumentumszerveren a dokumentumszerver munkatársai tudomása nélkül dokumentumok nem kerülhetnek elhelyezésre.
A repozitóriumok üzemeltetése során jogi problémát okozhat a szellemi értékek jogainak megsértése pl. az idegen szerzői jog és teljesítményvédelmi jogok, szabadalmak megsértése valamint a személyi jogok megsértése.
A jogi felelősség veszélyei önarchiválás során
A Self-posting értelmében végzett önarchiválás a publikációk egyéni, nem szabványos módon történő archválását és megjelenését jelenti pl. egy tanszék, intézmény vagy a szerző saját honlapján.
A self-posting során jogi problémát okozhat a szellemi értékek jogainak megsértése pl. az idegen szerzői jog és teljesítményvédelmi jogok, szabadalmak megsértése valamint a személyi jogok megsértése.
Ha a felsőoktatási intézmények munkatársai munkáikat maguk archiválják a saját honlapjukon, felmerül a szerverszolgáltató felelősségének kérdése, aki a tárhelyet rendelkezésre bocsátja. Ebben az esetben a saját tartalmak elkülönítése az idegen tartalmaktól a médiatörvény szerint történik.
A jogi felelősség veszélyeinek behatárolása a szerződéstartalom alapján
Ha fellép ez az eset, amikor a repozitórium üzemeltetőjének kell átvállalnia a jog megsértése esetén a felelősséget, kötelessége a jogsértésnek végett vetni, ez azt jelenti, el kell távolítania az érintett tartalmat a hálózatból.
Ezzel a lépéssel viszont megsérti a szerző és a repozitórium üzemeltetője között megkötött rendelkezésre bocsátási kötelezettséget.
Kialakulhat egy olyan állapot, ahol a repozitórium üzemeltetőjét egyrészt a harmadik fél által mulasztással vádolják, másrészt a szerzővel kötött szerződés megsértése miatt kártérítési igények lépnek fel.
A probléma elkerülhető, ha a szerző és a repozitórium között megkötött szerződésbe bekerül egy kizáró kikötés, melyben a szerző biztosítja, hogy nem sérti meg a repozitóriumba kerülő művel a harmadik fél jogait. Ezáltal a repozitóriumok üzemeltetői a harmadik fél jogainak megsértése esetén visszamenőleg felbonthatják a szerződést.
Weber emellett megtárgyalja a felelősségi kikötések, rendelkezésre bocsátási kikötések használatát és a felhasználói körök korlátozását, amellyel a jogi felelősség veszélyei meghatározhatók a szerződéstartalommal.