A kutatási adat meghatározása

A kutatási adatok a tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadatok, amelyek a kutatási eredmények hitelességét támasztják alá. Létrejöhetnek megfigyelések, kísérletek, szimulációk eredményeképpen – egy konkrét kutatás számára előállítva – vagy korábban gyűjtött adatok összegyűjtésével, válogatásával, feldolgozásával.

Néhány példa kutatási adattípusokra:

• adatbázis-tartalmak (videó, hang, szöveg, képek)
• alkalmazások működési adatai (naplófájlok tartalma, alkalmazások futási eredményei, szimulációk eredményei)
• audio/video anyagok, fotók, filmek, diapozitívok, hangfelvételek
• dokumentumok (szöveges vagy táblázatos formátumban)
• fehérje vagy genetikai szekvenciák
• kérdőívek, szövegátiratok, kódkönyvek
• kérdőíves felmérések válaszai, teszteredmények 
• kutatási folyamat során megszerzett és/vagy előállított digitális tárgyak
• laboratóriumi jegyzetek, terepgyakorlati naplók, feljegyzések
• modellek, algoritmusok, szkriptek
• módszerek és munkafolyamatok
• szabványos működési eljárások és protokollok
• színképek, színképelemzések stb.

Kutatási adat típusai

Megfigyelésen alapuló adatok

• Adatgyűjtési elve: viselkedés vagy tevékenység megfigyelése során gyűjtik
• Módszer: emberi megfigyelés, eszköz vagy érzékelő használatával vagy nyílt végű felmérések 
• Megjegyzés: mivel a megfigyelési adatokat valós időben gyűjtik, nagyon nehéz vagy lehetetlen azok reprodukálása

Kísérletek során létrehozott adatok:

• Adatgyűjtési elve: a kutató aktív beavatkozása révén gyűjtik
• Módszer: általában paraméterek változtatásával összefüggésben vizsgálják a minta eredeti és új állapota közötti eltéréseket, a kísérleti adatok tipikusan lehetővé teszik a kutató számára, hogy meghatározza az ok-okozati összefüggéseket 
• Megjegyzés: az ilyen típusú adatok gyakran reprodukálhatók

Szimulációs eljárások során keletkezett adatok: 

• Adatgyűjtési elve: valós folyamat vagy rendszer számítógépe modellje
• Módszer: a szimulációs adatokat úgy generálják, hogy egy valós folyamat vagy rendszer működését utánozzák számítógépes tesztmodellek segítségével. Ez a módszer arra szolgál, hogy meghatározzuk, mi történhet vagy történhet bizonyos feltételek mellett.
• Megjegyzés: az alkalmazott tesztmodell gyakran ugyanolyan, vagy még a szimuláció során előállított adatoknál is fontosabb

Meglévő adatforrásokat felhasználó adatok

• Adatgyűjtési elve: meglévő adatforrások felhasználásából hozzák létre az új adatokat 
• Módszer: a származtatott adatok magában foglalják a meglévő – gyakran különböző adatforrásokból származó – adatpontok felhasználását új adatok létrehozására valamilyen transzformáció, például aritmetikai képlet vagy aggregáció révén.
• Megjegyzés: noha az ilyen típusú adatok általában pótolhatók, ha elvesznek, pótlásuk nagyon időigényes

Nyers adatok: kiindulási adatok, amelyek manipuláció mentesek. 

Feldolgozott vagy aktív adatok: különböző eljárások során feldolgozott adatok (szerkesztés, tisztítás, módosítás)

Kutatási adat életciklus:

A kutatási adatok életciklusának hat főbb állomása van, melyek további részállomásokra oszthatók.