A nyílt hozzáférés (open access/OA) az információhoz való szabad hozzáférést és az elektronikus források korlátlan használatának biztosítását jelenti bárki számára. Bármilyen jellegű digitális tartalom lehet OA, a szövegektől kezdve, az adatokon át, a szoftverekig, beleértve a hanganyagokat, a videókat és más multimédiás anyagokat. Az open access többnyire szövegekhez való hozzáférésre vonatkozik, viszont egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, ahol képekhez, adatokhoz, vagy futtatható kódokhoz kapcsolódik valamilyen open access-gyakorlat. A nyílt hozzáférés vonatkozhat nem tudományos tartalomra is, mint például zene, filmek, vagy regények.
Az ókortól a 17. századig
Korai tudásmegosztás
Az ókori társadalmakban az emberek a szájhagyomány és írásos emlékek révén osztották-, és őrizték meg a tudást, a felfedezéseket és az újításokat. A kereskedelmi útvonalak, a fordítói mozgalmak és a technológiai újítások, mint például a nyomtatás feltalálása, elősegítették a tudományos elképzelések szélesebb körű terjesztését.
A 17. század közepe
Az első tudományos folyóiratok
A tudósok hagyományosan monográfiákban, a kutatásaikat és felfedezéseiket részletező önálló művekben osztották meg eredményeiket, ami esetenként vitákhoz vezetett a felfedezések elismeréséről.
1665-ben megalapították a „Journal des sçavans” és a „Philosophical Transactions of the Royal Society” című folyóiratokat, amelyek megalapozták a formalizáltabb publikációs folyamatokat, beleértve a szerzőség tisztázását és a felfedezések prioritásának megállapítását
A 18. század közepe
A peer review megjelenése
Kezdetben a publikációs döntések a szerkesztők megítélésén, vagy a szerzők hírnevén alapultak. Néhány folyóirat bevezette a kéziratok más, a területtel foglalkozó szakértők általi értékelését, ami egy további szűrőmechanizmust biztosított annak felmérésére, hogy a tartalom érdemes-e a megjelentetésre. Bár a 20. század közepéig nem alkalmazták általánosan, ez volt a modern szakmai lektorálás alapja, amely publikálás előtti szisztematikus szakértői értékelést igényel a kutatás érvényességének és integritásának biztosítása érdekében.
A 20. század közepe
Az előfizetési díjak emelkedése
Számos akadémiai folyóiratot kezdetben egyetemek, vagy tudományos társaságok támogattak, és nem is a profittermelés volt az elsődleges céljuk. Nyomtatott tartalmukat előfizetéses alapon értékesítették könyvtáraknak és magánszemélyeknek, hogy stabil bevételi forrást biztosítsanak. Az 1960-as és 1970-es években, azonban a nagy kereskedelmi kiadók elkezdtek felvásárolni számos non-profit folyóiratot, ami az előfizetési költségek növekedéséhez vezetett, meghaladva a könyvtárak költségvetését, és korlátozva a kutatók tudáshoz való hozzáférési igényeinek kielégítésében betöltött szerepüket.
A 20. század vége
A digitális forradalom
Az internet forradalmiasította a modern élet számos aspektusát, beleértve az akadémiai kutatások terjesztését is, lehetővé téve a gyorsabb hozzáférést és a szélesebb körű elérés lehetőségét.
Számos kiadó azonban nem igazította árképzési modelljét az online tartalmak előállításának és terjesztésének, a hagyományos nyomtatott kiadványokhoz viszonyítva, alacsonyabb költségeihez . Ehelyett az előfizetési költségek tovább emelkedtek, mivel a kereskedelmi kiadók domináltak a kutatások terjesztésében, és egyre több folyóirat-„csomagot” (ún. Big Dealt) értékesítettek.
20. század vége, 21. század eleje
Az Open Access Mozgalom megjelenése
Egyre nőtt a frusztráció az online megjelenő publikációk díjkötelessége („paywalls”) és az előfizetési díjak miatt, ez hívta életre az Open Access Mozgalmat. Megjelentek az open access-kezdeményezések, egyes kiadók a költségeket az olvasókról a szerzőkre hárították át (más néven APC=Article Processing Charge; BPC=Book Processing Charge; Gold Open Access). A hagyományos publikációs modellt követő kiadók is elkezdtek OA-opciókat kínálni egyes cikkekhez, ezzel megalkotva a hibrid modellt, amit „double dipping„-jelenségként is ismerünk. Ebben az esetben a könyvtárak és a szerzők is fizetnek a folyóiratnak.
Napjainkban az intézmények és a konzorciumok ún. transzfirmatív megállapodásokról tárgyalnak, amelyek összekapcsolják az APC-ket és az előfizetési díjakat azzal a céllal, hogy irányítsák és felügyeljék a költségek alakulását, miközben továbbra is a nyílt hozzáférést népszerűsítik.
Egyes folyóiratok gyémánt (diamond) open access-modelleket kínálnak, ahol sem az olvasók, sem a szerzők nem viselnek költségeket.
2020-tól
A COVID-19 hatása
A pandémia határozottan felgyorsította a változásokat a tudományos publikálásban, addig soha nem látott igény merült fel a kutatásokhoz való hozzáférésre, különösen az egészségtudományok és a járványtan területén. Számos folyóirat-kiadó ideiglenesen ingyenessé tette a koronavírussal kapcsolatos kutatási cikkeket, ezzel lehetővé tették, hogy szélesebb körben alakuljanak ki viták a nyílt hozzáférés fontosságáról, és tovább erősítették a szerepét a globális kihívások kezelésében.