„A szellemi tulajdonjogok (Intellectual Property Rights = IPR): A szellemi tulajdon-védelem célja az alkotó elme által létrehozott termékek, nevezetesen a találmányok, az irodalmi-, művészeti-, és tudományos alkotások, a tudományos felfedezések, az árujelzők (védjegyek, márkanevek, földrajzi árujelzők, stb.), illetve az ipar, a tudomány, az irodalom, vagy a művészetek terén folyó szellemi tevékenység erkölcsi és jogi védelme, anyagi elismerésének biztosítása.”
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Amikor egy kéziratot egy hagyományos, előfizetéses modell alapján működő folyóirathoz küldünk be, a szerzőknek gyakran át kell ruházniuk a szerző jogokat a folyóirat-kiadóra egy jogi dokumentum aláírásával. (Copyright Transfer Agreement). Az aláírást követően a folyóirat-kiadó kizárólagos joggal rendelkezik a tudományos munka terjesztését, és az abból származó profitszerzést illetően. A szerzőket ezzel szemben gyakran korlátozzák az általuk készített mű megosztásával, újra-felhasználásával, vagy archiválásával kapcsolatban.
Az open access arany és gyémánt útja (gold, diamond) biztosítja a szerzői jogok megtartását. Hamarosan a gyakorlati alkalmazását is átnézzük.
Még ha nem is kell hivatalosan átruháznunk a szerzői jogokat a folyóirat-kiadóra, előfordulhat, hogy a kutatási eredmények szerzői jogát (IPR) nem tarthatjuk meg.
Számos intézmény szellemi tulajdonjogokra vonatkozó záradékot tesz a munka-szerződésekbe, amelyek kimondják, hogy a munkaviszony keretében végzett kutatások jogait minden esetben az intézmény birtokolja. Fontos tisztában lennünk a munkaszerződésben foglaltakkal és az intézmény szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályzatának tartalmával.
Napjainkban számos közintézmény dolgoz ki nyílt tudományra vonatkozó politikákat, amelyek összhangban vannak a nyílt hozzáférés elveivel és lehetővé teszik a szerzői jogok megőrzését.
Amikor a kutatást magáncégek finanszírozzák, vagy közintézmények és magáncégek együttműködésének keretében végzik, a publikációk szellemi tulajdonjogaira nagy hatással lehet a finanszírozási megállapodás.
A magánszektorbeli finanszírozók általában kizárólagos jogokat követelhetnek meg az eredmények kereskedelmi hasznosítására, vagy korlátozásokat szabhatnak meg a kutatás megosztásának vagy közzétételének módjára vonatkozóan. Bizonyos esetekben a vállalatok titoktartást is kérhetnek, vagy késleltethetik a publikálást az érzékeny üzleti érdekek védelme érdekében.
Ilyen esetben a nyílt hozzáférés továbbra is lehetséges, mivel különbség van magának a szövegnek az újrafelhasználása, és a cikkben bemutatott eredmények, vagy innovációk újrafelhasználása között. A publikáció nyílt hozzáférésűvé tétele nem befolyásolja a benne bemutatott eredményekre alkalmazott licencet, de gondosan fel kell mérnie ezen feltételek hatását arra, hogy hogyan és mikor fogja terjeszteni munkáját, különösen akkor, ha az ütközik egy másik finanszírozó, vagy az intézménye által meghatározott egyéb szabályzatokkal.
Amikor több intézmény vagy kutató dolgozik együtt, a szellemi tulajdonjog kérdése bonyolult lehet. Az együttműködési megállapodások általában előre felvázolják, hogy hogyan lesznek megosztva a szerzők között a szellemi tulajdonjogok.
Bizonyos esetekben az egyik fél megtarthatja a teljes szerzői jogot, míg más esetekben közös tulajdonjogról vagy meghatározott felhasználási jogokról tárgyalnak, mivel a félreértések, vagy az egyértelműség hiánya vitákhoz vezethet a szerzőséggel, a tulajdonjoggal, vagy a jövőbeni felhasználás feletti ellenőrzéssel kapcsolatban.
Az adott esettől és választásunktól függően eldönthetjük, hogy a közlemény szerzői jogait mi fogjuk birtokolni, vagy sem. Amikor a szerzői jog a sajátunk, a mű nyílt hozzáférésűvé tétele viszonylag egyszerű. Amikor a szerzői jogok nem a sajátjaink, be kell tartanunk az új jogtulajdonos előírásait. Nézzük meg az alábbi két kategóriát:
Ezt a verziót bárhol megoszthatja a szerző (pl.: intézményi repozitórium), korlátozások nélkül (pl.: embargó). A finanszírozók előírásainak általában megfelel ez a módszer.
Ezeknél a verzióknál a jogtulajdonos határozza meg, hogy pontosan hol osztható meg a közlemény, ha egyáltalán van erre lehetőség. Előfordulhat, hogy nyíltan megoszthatók egy bizonyos idő elteltével (embargó). Előfordulhat, hogy a finanszírozói elvárásoknak nem tudunk megfelelni.
Az egyes folyóiratok szerzői és felhasználási jogokra vonatkozó szabályozása általában elérhető a honlapjukon vagy valamely adatbázisban. A felhasználhatóságra vonatkozóan szabályozást a Sherpa/Romeo is tartalmazhatja, vagy bizonyos kiadók folyóiratai esetén az Open Access Scholarly Publishers Association honlapján is összegyűjtötték a tagjaikra vonatkozó előírásokat.