Eljött az ideje, hogy felfrissítsük ismereteinket a tudományos hatással kapcsolatban.
A kutatások digitális infrastruktúrája és a kutatási eredmények közlésére használt csatornák folyamatos változásai hatással vannak a tudomány és annak disszeminációjának alakulására. Mégis, a tudományos hatás mérésére szolgáló eszközök, melyeket a finanszírozók, döntéshozók és kutatószervezetek alkalmaznak, nem követik ezeket a változásokat. Eljött az ideje, hogy felfrissítsük ismereteinket a tudományos hatással kapcsolatban. A jelenlegi helyzet gyakran sarokba szorítja a kutatókat, hiszen az értékelési szempontok ellentmondásosak lehetnek a tudomány gyakorlatának valóságával szemben. A változás a küszöbön áll, át kell térnünk egy modern, nyílt tudomány szerinti értékelési rendszerre. A nyílt hozzáférésű tudomány használja ki a legjobban a digitális technológia adta lehetőségeket és teszi a tudományos eredményeket hatékonyabbá, újrafelhasználhatóvá és hozzáférhetővé.
1. A hatás szíve az együttműködés
A társszerzőség majdnem minden tudományos területen egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 2001-ben Blaise Croninismertette meg velünk a hiperszerzőség fogalmát, amely több száz társszerző együttműködését jelenti egy publikáció létrejötténél. A kutatás egyre jobban egy kollaborációs műfajjá válik. Egy 22 szerzős cikknél csaknem lehetetlen visszakövetni, hogy egyes szerzők pontosan mivel járultak hozzá a publikáció elkészítéséhez. Ugyanakkor, különösen a bölcsészettudományok területén jellemző a kiscsoportos, vagy egy-szerzős publikálás. Semmi értelme ugyanúgy tekinteni egy több száz szerző közreműködésével létrejött cikkre, mint egy olyanra, amin a kutató egyedül dolgozott. Mégis ez történik, az értékelési rendszerben egymás mellé helyezve hasonlítjuk össze őket. A jelenleg alkalmazott szemlélet a szerzőség fogalmát nem megfelelő módon értelmezi, az együttműködés jelentőségét pedig figyelmen kívül hagyja.
2. A hatás több, különböző formában jelenhet meg
A könyveken és a tudományos cikkeken kívül a kutatók egyéb formátumokat is alkalmaznak az eredményeik közzétételére. Ilyenek a szoftverek, adatkészletek vagy más online források, platformok. A kutatási eredmények megjelenítése egyre változatosabb. Ezeket az új, változatos formákat viszont a hatásról kialakult hagyományos vélekedés nem értelmezi és nem jutalmazza. Emiatt a kutatók olyan módon teszik közzé eredményeiket, melyeket a hagyományos hatásmérés előtérbe helyez. A mai rendszer az évek óta alkalmazott hagyományos módszert preferálja, nem veszi figyelembe a tudományos munka és a hatás sokszínűségét és hátráltatja a fejlődést.
3. A hatás dinamikája
Olyan világban élünk, ahol másodpercenként kerülnek be friss adatok a legnagyobb enciklopédiába. A folyamatos változás és fejlődés a kutatásokat is érinti. A hagyományos hatásmérés nem követi az új tudományos formák dinamikus megjelenését. Sok közülük nem idézhető. A web lehetővé teszi a kutatók számára, hogy felfedezéseiket oly módon tegyék közzé, amely folyamatosan módosítható és frissíthető. A hagyományos rendszer viszont elvárja, hogy az eredmények statikusak legyenek. Ha egy cikkben módosítás szükséges, abból egy új publikáció születik a folyóirat erre fenntartott szekciójában: “errata”, hibajegyzék. Egy folyóiratban megjelent tudományos cikk frissítése tehát csak úgy lehetséges, ha a nyilvánosság előtt hibásként tekintünk az eredeti kutatási eredményre. A kutatások és azok eredményei dinamikusan változnak, mely tényt a jelenlegi értékelési rendszer nem ismeri fel.
+1 Nyílt tudomány, mint a tudományos hatásmérés keretrendszere
Nehéznek, csaknem lehetetlennek tűnik teljes képet alkotni egy kutatás tényleges hatásáról. A hatás különböző formákban jelenik meg, tudományterületenként más, és fel kell ismernünk, hogy a modern kommunikációs technológiai változások miatt ennek is változnia kell. A hatásmérésnek a tudományt teljes egészként kell értelmeznie. Figyelembe kell vennie új kutatási gyakorlatokat, mint például az adatmegosztás modern módszerei, vagy a kutatási eredmények különböző formátumait. A nyílt hozzáférésű tudomány színterei megfelelőek lehetnek erre a célra.
A nyílt tudomány értelmében a hatás akkor mutatkozik meg, ha a kutatási eredmény hozzáférhető és újrafelhasználható, ha a szerzők együttműködése a munkát hatékonyabbá tette, és az eredmény ennek köszönhetően nem egyszerűen csak átlátható, de megismételhető is lesz.
A változásra tagadhatatlanul szükség van. A tudománynak ideje áttérnie egy modern, nyílt keretrendszerű hatásmérési rendszerre.
További részletekért kattintson az alábbi linkre: http://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2019/01/21/now-is-the-time-to-update-our-understanding-of-scientific-impact-in-light-of-open-scholarship/
Vélemény, hozzászólás?