Az OpenAIRE éves gyűlése, a General Assembly 2020-ban rendhagyó módon, virtuális keretek között került megrendezésre. Október 12. és 16. között minden nap délután 14 órától volt lehetőségünk csatlakozni a nyilvános webináriumhoz. Az idei GA felépítése is rendkívül különleges volt, a szervezők az webináriumsorozat öt napját öt különböző stakeholder csoportnak dedikálták és a csoportot érintő fő eredményeket és kihívásokat helyezték a 2 órás virtuális esemény középpontjába.
Első nap: KickOff
Az első webinárium a UNESCO ajánlásainak bemutatásával kezdődött, és a fő célközönsége a döntéshozók voltak. Ana Persic, a UNESCO delegáltja ismertette a nyílt tudomány tekintetében tett azon javaslatát, melynek értelmében egy standardizált rendszer kidolgozása szükséges az Open Science fejlődéséhez. A szervezet egységes jogi kötelezettségek bevezetését javasolja nemzetközi szinten, ehhez az ütemtervet is elkészítették. Az UNESCO célja tulajdonképpen az, hogy egy standardizált nemzetközi keretrendszert biztosítson a nyílt tudománynak, amely felismeri és megfelelően képes kezelni az országok közötti különbségeket, valamint a nyílt tudomány szereplőinek fókuszterületei közötti eltéréseket.
Az idei évben a nyílt tudomány tekintetében rendkívül hangsúlyos a European Open Science Cloud tevékenysége, így nem meglepő, hogy a GA-n is kulcsszerepet kapott. A tudomány rendszerének fejlődésével reflektorfénybe került a kutatási adatok kérdése, amely az EOSC fő profilja. Szó esett az EOSC és a Horizon Europe kapcsolatáról, megfogalmazódtak a közös célok és a kutatási infrastruktúra fejlesztésében résztvevő stakeholderek jelentősége is. Jelenleg az EU-n belül 49 társulás jött létre a globális kihívások leküzdésének érdekében. A szövetségre lépés legfőbb előnye, hogy a tudomány minden résztvevőjét egy csokorba fogja össze: intézményi, nemzeti, és európai szintű kezdeményezések együtt dolgozhatnak azon, hogy egy kutatási adatokra vonatkozó európai, standardizált szabályrendszert teremtsenek (European Data Commons). Aki követi az EOSC tevékenységét, annak nem újdonság, hogy a szervezet alapvetően egy olyan megbízható környezetet kíván létrehozni, ahol a kutatási adatok tárolása, megosztása és újrafelhasználása egyszerűen és átláthatóan megoldott, országhatároktól és tudományterületektől függetlenül.
Natalia Manola elhelyezte az OpenAIRE projektet az EOSC vonatkozásában: a kapcsolat a szolgáltatásokban, a szabályrendszerekben és a képzésben keresendő. Az OpenAIRE és az EOSC elképzeléseiben számos átfedés van, így egyértelmű, hogy a két projekt összekapcsolódva küzdenek a közös célért. Bemutatta azokat a területeket, amelyeken a NOAD hálózat kamatoztatni tudja az eddigi tapasztalatokat, így segítve a közös munkát.
Az OpenAIRE GA Kickoff pedig Finnország, Szerbia, Ciprus és Portugália nemzeti eredményeiről szóló rövid összegzésekkel zárult.
Második nap: Nemzetek eredményei
Az OpenAIRE General Assembly második napja az európai, nemzeti és nemzetközi viszonyok egymáshoz való kapcsolatát helyezte előtérbe az egyes országok képviselőinek beszámolói alapján, az infrastrukturális hálózatokra fókuszáltan. A második nap célközönsége a döntéshozók, kutatásfinanszírozók és infrastruktúra üzemeltetők voltak.
Kanada a nyílt hozzáférésű repozitóriumokra helyezte a hangsúlyt a nemzeti eredményekről szóló beszámolójában. A COAR képviseletében Kathleen Shearer a globális és a helyi megoldások egyesítéséről beszélt a globális kihívások tekintetében, majd a COAR regionális szerepvállalásait mutatta be. Pierre Lasou pedig Kanada és az OpenAIRE közötti együttműködést pedzegette, a repozitóriumok és a nyílt hozzáférés jelentőségének tekintetében. A jövőben az OpenAIRE Compliance-t helyezik fókuszba.
Ezt követte a Korea Institute of Science and Technology Information képviselőjének beszámolója. A résztvevők átfogó képet kaphattak Korea Open Science gyakorlatairól, ahol egyelőre nincs kormányzati szabályozás a tudományos eredmények nyílt megosztására vonatkozóan. Korea emellett nagy hangsúlyt fektet az adatkezelési tervekre és a különböző támogatások biztosítására a kutatók adatkezelési gyakorlatait illetően. Egyelőre erről szól az egyetlen kormányzati szabályozás. Korea OA gyakorlata 3 megközelítésre helyezi a hangsúlyt: nyílt tudomány, nyílt kutatási adatok valamint nyílt kutatási együttműködés.
Latin Amerika beszámolójában elhangzott, hogy a régió osztott infrastruktúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi az adatok, metaadatok és a publikációk indexelését, láthatóságának növelését és megosztását is. A kihívások között itt is megjelent a kultúraváltás kérdése, a kutatók megbarátkoztatása a nyílt tudomány gyakorlatával, a nemzeti és régiós szintű, nyílt tudományt priorizáló finanszírozás, és többek között az infrastruktúrafejlesztés problémája is.
Az afrikai régió helyzetéről a LIBSENSE bemutatásával egybekötve kaphattak képet a résztvevők. A LIBSENSE egy olyan tudományos együttműködés, amely támogatja a kulturális változást, technikai támogatást biztosít és egyik fő profilja a szolgáltatásfejlesztés. A munkacsoportok Open Science irányelvekkel, infrastruktúrával, gyakorlatokkal és képzéssel is foglalkoznak. Afrika nagy hangsúlyt helyez a tudományos együttműködésre, az egyenlőségre és a nyílt hozzáférés népszerűsítésére is.
Végül Magyarország összefoglalója következett. Magyarországnak nincs nemzeti Open Science politikája, viszont számos intézményi szabályozásnak kell megfelelni, továbbá az NKFIH által finanszírozott kutatásoknál elvárás a nyílt hozzáférés. Magyarországon kiemelt helyen szerepel az Open Science, szerepet vállalunk az OpenAIRE-ben, az EOSC-ban és a NI4OS-Europe projektben, valamint a CoNOSC-ba is bekapcsolódtunk. Nemzeti kezdeményezésként sorolható fel a HUNOR konzorcium tevékenysége, továbbá a HRDA kutatási adatokkal kapcsolatos munkacsoportja is.
Harmadik nap: Tartalomszolgáltatás
A GA 2020 harmadik napja határozottan a tartalomszolgáltatóké volt. Ezen a napon minden előadás azt a célt szolgálta, hogy a résztvevők képesek legyenek elhelyezni az OpenAIRE tevékenységét az európai és a nemzetközi területen tevékenykedő tartalomszolgáltatók szempontjából.
Az egyik legfontosabb saját fejlesztésű szolgáltatás a projekt életében az OpenAIRE Research Graph. Ez a platform lehetővé teszi, hogy több mint 12 000 különböző forrásból gyűjtsenek metaadatokat és teljes szövegű cikkeket, összekapcsolják őket a kutatási életciklusnak megfelelően, majd a többi szolgáltatás (Explore, Provide, Connect) megjelenítse őket, így segítve a kutatókat a megfelelő adatbázisok megtalálásával.
Számos szolgáltatás és informatikai folyamat került bemutatásra a PROVIDE dashboard segítségével, amely leginkább informatikai szolgáltatók számára hasznosak.
Az OpenAIRE szakértői különböző irányelvekben foglalták össze mindazokat a feltételeket, amelyekkel egy szolgáltató csatlakozni tud az Open Science mozgalomhoz, ilyen például a Guidelines for Open Science Content Providers.
Negyedik nap: OpenAIRE a kutatókért
Az OpenAIRE projekt számos támogatást és szolgáltatást kínál a kutatóknak az Open Science tevékenységek menedzselése szempontjából. A projekt nemcsak a kutatási adatkezelésben tud útmutatást adni, de saját szoftverrel teszi ezt lehetővé (ARGOS), valamint a kutatási adatok anonimizálásában sem hagyja magára a kutatókat (AMNESIA). Az OpenAIRE prioritásként kezeli a NOAD-ok körében a kutatási adatkezeléssel kapcsolatos ismeretek bővítését annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységekben megfelelő szakmai segítséget tudjanak nyújtani.
Ezen túl jogokért és vezérelvekért felelős munkacsoport is alakult a projekten belül, amely az Open Science irányelvek implementálásában és azok követésében nyújt kiemelkedő szakmai támogatást.
Szó esett az ARGOS-ról, az OpenAIRE OpenDMP szoftveréről is, a webinárium résztvevői pedig megtanulhatták, miképp lehet az ARGOS segítségével adatkezelési tervet készíteni.
Az ARGOS után a Zenodoé volt a főszerep, ahol megismerkedhettünk a repozitórium komplex technikai hátterével, továbbá szó esett arról is, miképp priorizálták a koronavírushoz kapcsolódó tartalmakat a pandémia kitörését követően. A Zenodoval kapcsolatosan Alex Ioannidis, a CERN képviselője röviden bemutatta az InvenioRDM eszközt is, amely a Zenodo funkcióira alapozva teszi lehetővé az adatkezelési tervek elkészítését.
Az OpenAIRE projekt a civil tudományban is tevékenykedik. A projekt civil tudományban felmutatható eredményeit az iskolákban elhelyezett földrengésmérő berendezések példáján mutatta be. Az OpenAIRE DMP toolja mellett természetesen az adatok anonimizálására szolgáló Amnesia szoftver használatába is betekinthettek a jelenlévők.
A webinárium az Explore lehetőség bemutatásával zárult. Az OpenAIRE Explore lehetőséget kínál arra, hogy a projektben résztvevők listáját megtekinthessük és válogathassunk közöttük. Alapvető funkciója a keresés, melynek segítségével jelentéseket és keresési eredményeket is letölthetünk. Emellett képes a keresési eredményeket OpenAIRE tagokhoz, vagy külső eredményekhez kapcsolni, valamint megfelelő open access repozitóriumot vagy folyóiratot találni a kutatásunknak.
Ötödik nap: Open Science átjárók
Az ötödik nap a tudományos eredmények közötti átjárhatóságot helyezte előtérbe, részletesen bemutatva az OpenAIRE kínálta azon lehetőségeket, amelyek gondoskodnak arról, hogy a kutatási adatok, metaadatok és a publikációk is megtalálhatóak legyenek.
A GA ötödik napján részletesen bemutatásra került az OpenAIRE Research Graph, amely kulcsfontosságú szerepet játszik majd abban, hogy a tudományos termékek katalógusaként legyen jelen az EOSC-ban. Mindezt természetesen olyan módon, hogy a mindennapi kutatási tevékenységekben az Open Science gyakorlatok kiemelt szerepet kapnak. A nyílt tudomány tulajdonképpen a megosztásról, a megfigyelésről, értékelésről és reprodukálásról szól, ennek érdekében pedig a tudományos rekordok metaadatait információs gráfként kellene értelmeznünk. A Graph pedig PID-kre alapozzon, és ne korlátozódjon csupán a publikációkra. Az OpenAIRE Research Graph célja, hogy a felfedezés, a nyomonkövetés és az értékelés visszakerüljön a tudományos közösség kezébe, így folyamatosan bővítik a kapcsolódó lehetőségeket az igényeknek megfelelően (DOIBoost, Scholix).
Az Open Science Gateways kapcsán természetesen nem maradhatott ki az OpenAIRE COVID-19 Gateway bemutatása sem. Az OpenAIRE projekt kezdeményezése a kutatók támogatására a koronavírussal kapcsolatos publikációk megjelentetésében. Emellett a platform célja, hogy a létező felfedezéseket egy helyen gyűjtse össze, úgynevezett csomópontként funkcionáljon. A platform bemutatása során elhangzott az adatkezelésre fordított kiemelt figyelem, továbbá az, hogy a gyors, együttműködés, nem egyenlő azzal, hogy nincs biztosítva a megfelelő minőség. A platform 900 COVID-19-es eredményt listázott a bemutató időpontjában. A gyűjtemény nemcsak az OpenAIRE eredménye, az adatbázis nem jöhetett volna létre a kutatói közösség hozzájárulása nélkül. A webinárium további részében gyakorlati esetek bemutatása következett, amelyek az OpenAIRE és egyéb platformok közötti átjárhatóságot példázta.
Az interoperabilitás különösen fontos a tudományos eredmények és adatok tárolását illetően. A DARIAH a bemutatóját a bölcsészettudományokra szűkítette, ahol felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok területén is elengedhetetlen egy megfelelő metaadat-keretrendszer kiépítése. A DARIAH-hoz kapcsolt repozitóriumok tartalma, formátuma, szabványai és metódusai rendkívül különbözőek. Az OpenAIRE Advance keretein belül a TextGrid és a NAKALA integráció a legfontosabb elemek, amelyek az OpenAIRE Research Community Gatewayben szerepelnek. Ezenkívül a Zenodo közössége és a francia HAL repozitórium is hozzájárul ahhoz, hogy a DARIAH gyűjteménye bővülhessen.
Az OpenAIRE General Assembly 2020-as évi virtuális webináriumsorozatán átlagosan 750 fő vett részt, amely nagyszerű eredménynek számít.
“Stay with us in a better world with Open Science”
Pedro Principe
Vélemény, hozzászólás?