Aki ma tudományos információt keres, annak nem kell különböző repozitóriumokban egyesével keresnie, hanem kérését valamelyik OAI-szolgáltató (pl. OAIster, BASE, ScientificCommons, SPIRES HEP Literature Database, MeIND) keresőfelületén kell megadnia, mire a keresés több különböző dokumentumszerveren egyidejűleg történik.
Mindezt az Open Archives Initiative – Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH), XML alapú protokollon keresztül történik, amely a metaadatok lekérdezését és átvitelét szolgálja. A szolgáltató szerverek begyűjtik az adatszerverek címadatait, előkészítik, majd a keresőkérdések felé találatként elérhetővé teszik őket. Ez garantálja a megtalálhatóságot és a maximális terjesztést, valamint a tudományos cikkek láthatóságát.
Az Open Archives Initiative Object Reuse and Exchange (OAI-ORE) projektben technikai szabványok fejlesztésére kerül sor, amelyek az összegyűjtött források („compound digital objects”) leírását és cseréjét szolgálják, ezáltal is támogatva a digitális dokumentumok hálózatba foglalását a repozitóriumok határán kívül is. Ez az elv nem helyettesíti az OAI-PMH-szabványt, de kiegészíti ezt egy adatmodellel, amely gépileg olvasható és a források kapcsolatait és határait kódolja.
DRIVER-projekt
Az Európai Bizottság 2006 júniusa óta támogatott Digital Repository Infrastructure Vision for European Research (DRIVER) projektje gondozza az európai egyetemek és kutatási intézmények repozitóriumainak hálózatba kapcsolásához szükséges infrastruktúrát. A projektben jelenleg tizenkilenc partner vesz részt tizenhét országból (Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia mint együttműködő partnerek).
DRIVER támogatja a repozitóriumok fokozatos bekötését a hálózatba és az erre alapuló szolgáltatások fejlesztését. Ehhez épült ki a DRIVER-I projekt, amely az első támogatási fázisban 5 országból származó több mint 50 repozitórium európai infrastruktúráját építette ki.
A DRIVER-II projekt a jövőben összehozza a nemzeti, szakterületi és technikai érdekcsoportokat a „Confederation of European Digital Repositories” szervezetben. Nemzeti hálózatok átvehetik a gyűjtők szerepét és biztosítják a DRIVER Vezérelveknek megfelelő adatminőséget.
A DRIVER-II projekt céljai sokrétűek:
- DRIVER Irányelvek 2.0
- Nyílt hozzáférésű repozitóriumok kiépítésének és hálózatba foglalásának fejlesztése
- A digitális repozitóriumok együttműködéséhez szükséges irányelvek rendelkezésre bocsátása
- Az összes érdekcsoport bevonásával működő konföderáció kiépítése és stratégiai bővítése
- Az összes dokumentum- és adattípus bevonása, beleértve a komplex összehálózott tartalmakat és publikációkat („enhanced publications”, OAI-ORE)
- DRIVER szolgáltatások funkcionalitásának megszilárdítása és kiépítése
- Kitekintés technikai fejlesztésekre és más infrastruktúrákkal (GRID, hosszú távú archiválás stb.) történő hálózat kiépítésere
„Open-Access-Netzwerk” (Open Access Hálózat) projekt
Az „Open-Access-Netzwerk” (OA-Hálózat) célja a repozitóriumok hálózatba foglalása, ami által a német kutatási eredmények nemzeti és nemzetközi szinten is jobban láthatók. A Deutsches Initiative für Netzwerkinformationen (DINI) kezdeményezte a projektet és a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) támogatja. A Berlini Humboldt Egyetem és a Göttingeni Georg August Egyetem és az Osnabrücki Egyetem dolgoznak együtt.
A terv magját képzi az összes DINI-tanúsítvánnyal ellátott dokumentum- és publikációs szerver virtuális összekötése. Ahhoz, hogy az összekötés erős és kiépített legyen, az OA-hálózat támogatja a repozitóriumok üzemeltetőit a DINI-tanúsítvány megszerzésében és elősegíti a digitális repozitóriumokkal összefüggő fejlesztések és kezdeményezések cseréjét. Az összegyűjtött adatok alapján az OA-hálózat különböző keresési és exportálási funkciókat (keresés metaadatokban, teljes szövegekben, böngészés, Alerting) bocsát rendelkezésre. Emellett más DINI-projektek fejlesztéseit is integrálják, pl. a felhasználói statisztikát és a hivatkozás elemzést.
A DINI-tanúsítvány megszerzésével a repozitóriumok üzemeltetői megalapozzák az adataik átfogó hálózatokba való bekapcsolását, mint az OA-hálózat és a Digital Repository Infrastructure Vision for European Research ([DRIVER]). Az ezekben a projektekben kifejlesztett technológiákból és végfelhasználói szolgáltatásokból profitálnak maguk a repozitóriumok is.
BASE keresőrendszer
A BASE (Bielefeld Academic Search Engine) keresőrendszer segíti a megosztott repozitóriumok hálózatba foglalását azáltal, hogy lehetővé teszi a több mint 850 nemzetközi forrásból a jelenleg több mint 12 millió publikációhoz a hozzáférést (2008 július).
Az adatösszegyűjtés magas minőségét az Open Archives Initiative – Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) és a honlapokról történő „Crawlen” garantálják. A keresőrendszerek technológiái alkalmazásának előnyei (egyszerű, google-szerű használat, magas minőség, teljes szövegű keresés és a keresési eredmények magas relevanciája) ötvöződnek az adatbázisok világából ismert előnyökkel, mint a bibliográfiai keresések és magas adatminőség. Hozzátartoznak a fejlett keresési funkciók is pl. további szóváltozatok keresése, tezaurusz alkalmazása a többnyelvű keresésben, a szűkített keresési opcióik és a találati listák rendezése (l. BASE Lab). Továbbá a BASE-indexet be lehet kötni a Web-Sevice felületen más információszolgáltatókhoz is, mint metakeresőrendszerekbe (pl. MetaGer).
BASE regisztrált OAI-Service-provider és 2006 júniusa óta részt vesz a Digital Repository Infrastructure Vision for European Research (DRIVER) EU-s projektben.
ScientificCommons projekt
ScientificCommons.org a St. Galleni Egyetem által üzemeltett platform a tudományos dokumentumok számára, amely több mint 7,9 millió tudományos szöveg hozzáférését teszi lehetővé az összes tudományterületről.
A ScientificCommons projekt célja az, hogy a tudományos információs termékek számára készüljön olyan platform, amely a nyilvánosság számára szabadon elérhető és az open access repozitóriumok terjesztését segíti.
Ezáltal a különböző intézményi és egyetemi digitális archívumok terjedelmes adatállományának hozzáférése és strukturálása lényegesen egyszerűbb. Több mint 900 archívum adatainak összevezetésével szerzők és szakirodalmi publikációk közötti kapcsolatrendszer többlépcsős kimutatására nyílik lehetőség, melyek az intézményi és szakterületi határokon túl is beazonosíthatók és az adatok előkészítésére alkalmazhatók.
A projekt további céljai az új digitális archívumok lokalizálása, a teljes szövegek indexelése, a szerzői kapcsolatok kiépítése és a személyre szóló információs ajánlatok elkészítése.