Az adatok nyílt hozzáférését EU-s törvények is szabályozzák, amelyek szerint az EU-országok adattermésére – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e szerzői jogvédelemmel vagy nem –ún. sui generis (hagyományos oltalmi formák közé nem beilleszthető) szerzői jogi védelmet határoz meg, ezért ezek az adatok (legalábbis az EU-országokban) nem használhatók a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül.
Megtalálható
Elérhető
Együttműködő
Újrafel-használható
- emberek és gépek számára egyaránt
- egyedi azonosítóval rendelkezzen
- metaadatokkal gazdagon ellátott
- metaadatai repozitóriumban legyenek tárolva
- emberek és gépek számára egyaránt könnyű hozzáférési vagy letöltési lehetőség
- sztenderd kommunikációs protokoll segítse az adatok elérhetőségét
- a metaadatok legyenek elérhetők az adatok megsemmisítése után is
- lehetőséget ad az adatok változtatására, cseréjére
- A (meta)adatok a FAIR alapelveit követő szókészleteket használnak
- A (meta)adatok tartalmazzák a más (meta) adatokra vonatkozó minősített hivatkozásokat.
- lehetőséget ad az adatok jövőbeni felhasználására
- a (meta)adatok egyértelmű és hozzáférhető adathasználati engedélyekkel kerülnek kiadásra.
- a (meta)adatok megfelelnek a domain-specifikus közösségi szabványoknak
FAIR guiding principles for data resources by SangyaPundir
Metaadatok
A metaadatok adatok az adatokról, vagyis az adatok leírására szolgáló dokumentáció összessége.
Az adatok helyes leírása és dokumentálása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék és nyomon kövessék a munka fontos részleteit és különböző fázisait.
A metaadatok tartalmazhatják a szerzői adatokat. Utalhatnak az adatok előállításának, készítésének, elérésének módjára, helyére vonatkozó adatokra. Megjelölhetik az adattartalomra vonatkozó vagy az adat keletkezésének földrajzi helyét, az adategységet, az adatok előállításának, felvételének, rögzítésének vagy a felhasználásához szükséges eszközöket és/vagy a protokollokra vonatkozó információkat, verziószámokat stb. A metaadatok standardizált formában segítenek a kutatóknak. A különböző tudományterületek más és más metaadatszabványt használhatnak. (http://www.dcc.ac.uk/resources/metadata-standards/list vagy http://rd-alliance.github.io/metadata-directory/standards/)
Ha nincs megfelelő formális metaadatszabvány, belső használatra az ún. “readme” stílust használják a metaadatok leírására.
Az adatok FAIR elvek szerinti kezelése megkívánja azt, hogy a szerző felhasználási feltételeket szabjon meg, ezzel is segítve a kísérleti eredmények újrafelhasználását. A Creative Commons licenszeket a kutatási adatokhoz is használhatjuk. A CC0 és a CC-BY licenszek a legajánlottabbak erre a célra.
Mappa struktúrák
Annak érdekében, hogy külső személy könnyen megtalálja, érdemes adatainkat egy jól strukturált mapparendszerben tárolni. Ez megkönnyíti azok újrafelhasználását, különös tekintettel arra, hogy általában a kutatás során keletkező adatokat először az azokat létrehozó kutató fogja későbbi munkája során újra felhasználni.
Fájlformátumok
A hosszú távú elérhetőség egyik kulcskérdése, hogy az adatokat milyen fájlformátumban tároljuk. Általánosságban elmondható, hogy a legjobb gyakorlat az, ha olyan formátumban tároljuk az adatokat, amelyek open source programokkal megnyithatók. Ha a kutatáshoz használt valamely műszer speciális fájlformátumban menti az adatait, akkor érdemes átkonvertálni egy általánosabb típusba, ha van rá lehetőség, akkor mind a két adatállományt osszuk meg.
Adattárolási lehetőségek
A kutatási adatok tárolására több lehetőség is rendelkezésünkre áll.
Rövid távú
Hosszú távú
- Saját meghajtó
- Flash drive, egyéb adathordozó
- Felhő alapú szolgáltatás
- Saját weboldal
- Hálózati adattároló eszköz
- Intézményi repozitórium, pl.: Debreceni Egyetem elektronikus Archívum (DEA), SZTE Publicatio Repozitórium,
- Diszciplináris adatrepozitórium: MTA TK KDK,
- Interdiszciplináris adatrepozitórium, pl.: Dataverse, Zenodo, OSF
Több szempontot is figyelembe kell vennünk az adattárolási eljárás kiválasztásakor. Ha van lehetőségünk és tárolóhely kapacitásunk, akkor érdemes automatikus mentési beállítást választanunk. Párhuzamosan több különböző, ha lehet földrajzilag is elkülönülő helyre mentsük az adatokat, így minimalizálva az adatvesztés lehetőségét.
Megosztási lehetőségek
Az adatmegosztás és a FAIR irányelvek alapja, hogy valamilyen állandó azonosítóval lássuk el a közzétett adatokat:
- Egységes erőforrás azonosító (URI: Uniform Resource Identifier)
- Digitális objektum-azonosító (DOI: Digital Object Identifier)
Az állandó azonosítók segítségével tudjuk biztosítani az adatok hivatkozhatóságát és ezek segítségével tudjuk összekapcsolni a publikált cikket a publikált adatokkal.