A koronavírus okozta egészségügyi krízis hatására eddig soha nem látott ütemben kezdtek el összedolgozni a tudósok. A nyílt hozzáférésű kutatási adatok és az open access publikálás előnyei most figyelhetők csak meg igazán.
Először 2019 decemberében hallhattunk az új vírusról, és azóta a SARS-CoV-2 vírus biológiájára, járványtanára és klinikai jellemzőire vonatkozó adatokból napról napra több van – írja a Journal of the American Medical Association. Fontos megjegyeznünk, hogy a krízishelyzet hatására kialakult szokás, a kutatási adatok valósidejű megosztása a tudományos közösséggel kivételes magatartás, alapvetően a kutatások nem ennyire nyitottak.
A Covid-19 elnevezésű betegség okozta krízishelyzetben hamar rájöttek a kutatók, hogy a hagyományos publikációs modell nem alkalmas az adatok gyors terjesztésére, márpedig most erre nagy az igény.
Számos tudományos kiadó döntött úgy, nem kér előfizetési díjat a megtekintésért a koronavírussal kapcsolatos kutatási eredmények esetében, azonban ez az engedmény csak a krízis idejére szól, és más témájú cikkekre nem érvényes.
A ma uralkodó publikációs gyakorlatban olyan kereskedelmi célú folyóiratkiadók dominálnak, mint az Elsevier vagy a Springer. Az egyetemek és más kormányzati szervek azonban gyakran nehezményezik a kiadói magatartásban azt, hogy külön hozzáférési díjat kérnek el az állami finanszírozásból létrejött kutatások eredményeinek megtekintéséért.
A New England Journal of Medicine főszerkesztője a következőképp nyilatkozott:
"Járványok, esetleges világjárványok esetén, amikor emberéletek forognak kockán az a helyes cselekedet, ha a minden kutatást nyíltan elérhetővé teszünk. "
Edward Compion, főszerkesztő, New England Journal of Medicine
Számos egyetem már a tavalyi évben felmondta a szerződését egyes kereskedelmi tudományos kiadókkal az open access modell támogatása céljából, a Plan S pedig szintén a publikációs gyakorlat megreformálásáért küzd. A jelenleg is tartó egészségügyi krízis nemcsak a nyílt hozzáférés értékét mutatta meg a kutatásban, de az eredmények visszatartásának hátrányait is nagyító alatt ismerhetjük meg.
A kutatók arról számolnak be, hogy a vírusról nyaktörő sebességgel osztják meg az eredményeiket a tudósok. A genom néhány nappal az új vírus megjelenését követően felkerült egy open access repozitóriumba, ez a lépés pedig elősegítette az adatok valósidejű megosztását a tudósok között. A kutatási adatok gyors megosztása felgyorsította a vírus elleni vakcina kidolgozását is.
Vélemény, hozzászólás?