HUNOR Minikonferencia 2026: Kutatási integritás, tudománykommunikáció, és civil tudomány

2026. május 26–27-én minikonferencia keretében találkozott a HUNOR közössége a Debreceni Egyetemen. A rendezvény a DEENK25 programsorozat részeként valósult meg, és a nyílt tudományhoz, kutatástámogatáshoz, kutatási integritáshoz és tudománykommunikációhoz kapcsolódó aktuális kérdéseket állította középpontba.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) immár 25 éve meghatározó szereplője a hazai Open Science ökoszisztéma fejlődésének. Az elmúlt évtizedek jelentős mérföldkövei közé tartozik az ország első intézményi repozitóriumának (DEA) és kutatási adatrepozitóriumának (Adattár) létrehozása, valamint az első intézményi adatgazdász munkakör bevezetése. A DEENK az OpenAIRE hálózat tagjaként nemzetközi szinten is képviseli Magyarországot, emellett aktív szerepet vállal az open access publikálást támogató rendszerek fejlesztésében és működtetésében.

A DEENK koordinálja a HUNOR (Hungarian Open Repositories) munkacsoport tevékenységét is, amely az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának kiemelt szakmai fóruma. A HUNOR célja a nyílt tudomány és a modern tudománykommunikációs gyakorlatok hazai elterjesztésének támogatása, valamint az intézményi repozitóriumokkal és kutatástámogatással kapcsolatos szakmai együttműködések erősítése.

A kétnapos esemény első napján a PATTERN projekt e-learning tananyagai kapták a főszerepet. A PATTERN egy három és fél éve tartó EU-s projekt, amely a Horizon Europe finanszírozásával valósul meg. Célja a nyílt és felelős kutatás és innováció (Open and Responsible Research and Innovation – Open RRI) gyakorlatának előmozdítása olyan képzési tevékenységek fejlesztésével és tesztelésével, amelyek a kutatói életpálya valamennyi szakaszában támogatják a kutatókat. A minikonferencia résztvevői ezúttal elsősorban a tudománykommunikációval, a kutatási integritással és a közösségi tudománnyal foglalkozó modulokat ismerhették meg.

A kutatási integritás témáját interaktív dilemmajáték segítségével dolgozták fel a résztvevők. A különböző szituációk és szerepkörök mentén olyan kérdések kerültek előtérbe, mint az egészségügyi adatok kezelése, a predátor folyóiratok problémája vagy a tudományos publikálás etikai aspektusai.

A közösségi tudomány szekcióban a résztvevők valós példákat ismerhettek meg a citizen science gyakorlatában. A workshopon egyértelművé vált a terület egyre növekvő szerepe a felsőoktatásban és a kutatásban. A tudománykommunikáció témakörét podcastok elemzésén és közös értékelésén keresztül dolgozták fel.

Esettanulmányok a második napon

A konferencia második napján intézményi jó gyakorlatok, fejlesztések és sikertörténetek bemutatására került sor. Az előadások között kiemelt figyelmet kapott az ORCID azonosítók használata és a kutatói azonosítás jövője. Az előadók hangsúlyozták az ORCID és a kutatásmenedzsment-rendszerek összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, valamint a magyar ORCID HUB létrehozásának jelentőségét.

A rendezvényen Dr. Bán Miklós, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Biológiai és Ökológiai Intézet, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa bemutatta az OpenBioMaps Nyílt forráskódú adatkezelő platformot is, amely természetvédelmi és kutatási célú adatgyűjtést támogat. Az előadás kitért az AI-alapú képfelismerés gyakorlati alkalmazására, valamint a nyílt kutatási adatok újrafelhasználásának lehetőségeire is.

Az Open Access és különösen a Diamond Open Access modellek jövőjével több előadás is foglalkozott. A résztvevők áttekintést kaptak a hazai Diamond Capacity HUB kezdeményezésről, amelynek célja a magyar ingyenesen működő nyílt hozzáférésű folyóiratok támogatása, a jó gyakorlatok megosztása és a nemzetközi láthatóság növelése.

A konferencián hangsúlyosan jelent meg a kutatástámogatás átalakulásának témája is. Az előadók rámutattak arra, hogy a kutatástámogatói szerepkör egyre inkább stratégiai partnerséggé válik: a reaktív adminisztráció helyett a proaktív, kompetenciaalapú támogatás kerül előtérbe. Az AI és a digitalizáció a kutatástámogatásban is új lehetőségeket nyit, ugyanakkor etikai és adatkezelési kérdéseket is felvet.

A rendezvény záró előadásai az anonimizálás, a kutatási adatok kezelése és a metaadatok minőségének kérdéseit járták körül. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nyílt tudomány és a kutatásmenedzsment fejlődése egyre nagyobb hangsúlyt helyez az együttműködésre, az adatminőségre és a kutatási folyamatok tudatos támogatására.

A HUNOR Minikonferencia 2026 nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai kutatástámogató és könyvtári közösség megossza a tapasztalatait, jó gyakorlatait és közösen gondolkodjon a nyílt tudomány jövőjéről.