A folyóiratok terén a nyílt hozzáférés a marketing fontos alkotórészét képezheti. Ha a folyóiratkiadók érvényesülni szeretnének egy olyan tudományos közegben, amelyet leginkább az internet és a digitális információk gyorsított cseréje jellemzi, mindenképpen fel kell kínálniuk az open access opciókat, akár időbeli embargó vagy funkcióban korlátozott párhuzamos változatról legyen szó.
A SHERPA/RoMEO adatbázis (nem kötelező jelleggel) bemutatja a kiadók feltételeit a pre- és postprintek repozitóriumokban történő szerzői archiválásával kapcsolatban. Az adatbázisban való kiadói regisztráció –folyóiratonként – egyben lehetőséget nyújt a kiadóknak, hogy szerzőbarát ajánlataikat ismertessék. A pre- és postprintek repozitóriumban történő szerzői archiválása és a folyóiratok előfizetésének lemondása közötti összefüggés még az olyan szakterületeken, mint a fizika – ahol jellegzetes a pre-print kultúra – sem állapítható meg.
Jelenleg már számos kiadó létezik, amelyek számára természetes a nyílt hozzáférésű publikálás.
A legismertebb folyóirat kiadók körébe tartozik a BioMed Central és a Public Library of Science (PLoS).
Sok más kiadó, akik továbbra is a klasszikus, hozzáférésben korlátozott terjesztés mellett tartanak ki, ajánlanak egyes folyóiratcikkek számára open access opciókat (vö. „hibrid üzleti modell”) pl. Springer, Elsevier, Wiley és Oxford University Press.
A Pabst Science Publishers német tudományos kiadó egyik példa arra, hogyan lesz költségtérítéses folyóiratból nyílt hozzáférésű folyóirat. A „Forum Gemeindepsychologie” című folyóirat megváltoztatásával, amely 2007 augusztus 1-je óta nyíltan hozzáférhető, a kiadó jelenleg már összesen négy online folyóiratot üzemeltet.
A szakfolyóiratok kiadói és a szerzők számára az open access arany útjával a publikációk jobban láthatók, mint a hozzáférésükben korlátozott folyóiratok esetében.
Az elektronikus publikálással és főleg a nyílt hozzáférésű publikálással megnő a tudományos információ bemutatásának és terjesztésének lehetősége, megőrizve a hagyományos folyóiratok napi kiadói és szerkesztői munkáját.
Egy open access folyóirat megalapítása esetén ki kell dolgozni egy koncepciót és egy üzleti tervet, tisztázni kell a folyóirat előállításának költségfedezetét, dönteni kell a folyóirat hovatartozása ügyében, vagyis hogy egy kiadó keretén belül jelenjen meg vagy kiadótól függetlenül, és meg kell határozni a folyóirat müködtetését.
Erre lehet jó példa OJS, ami segíti a teljes szerkesztési folyamatot a kézirat benyújtásától kezdve a végleges folyóiratszámok közzétételéig. Open Journal Systems (OJS) egy nyílt forráskódú szoftver tudományos, lektorált folyóiratok megjelentetésének támogatására. A dokumentumok azonosításához érdemes lehet a DOI számokat alkalmazni.
Open access folyóiratok szerkesztősége regisztrálhat a Directory of Open Access Journal (DOAJ) nemzetközi listában, ill. archiválási politikájukat közzé tehetik a Sherpa RoMEO adatbázisban. Mindkét regisztrációban a Debreceni Egyetem munkatársai segítséget nyújtanak a hazai kiadóknak. Ha az alábbi nyilatkozatot eljuttatják az openaire@lib.unideb.hu címre, az adatfeltöltést nem a kiadónak kell elvégeznie.