Minőségi kétségek
Egyes szerzők attól tartanak, hogy open access dokumentumaikat nem ismerik el megfelelőképpen, ami teljesítményük értékelésére negatívan hat, pályázataik elbírálására is kihatnak, és ezáltal tudományos karrierjüket kedvezőtlen irányba terelik.
E félelemnek oka lehet az OA folyóiratok kezdeti viszonylagos ismeretlensége. Ezt ellensúlyozza az a tény, hogy a folyóirat ismertsége nem azon alapul, hogy milyen üzleti modell szerint működik.
Ugyanúgy létezik magas és alacsony minőség a hagyományos és nem hagyományos folyóiratoknál, valamint a költségekkel járó és költségmentes publikációs lehetőségeknél.
Ha az impakt faktort tekintjük a minőség mércéjének, ezt az OA folyóiratok nem mindig tudják felmutatni, mert az utóbbi években sok újonnan alakult folyóirat jelent meg.
Hozzáférés problémái
Az OA tartalmak szerzői biztosak szeretnének lenni abban, hogy szövegeik hosszú távon is elérhetők, olvashatók és tartalmilag változatlanok. A repozitóriumok üzemeltetői és az OA folyóiratok szerkesztői ezekre a követelményekre fókuszálnak.
A megtalálhatóság biztosítása érdekében a dokumentumokat nemcsak biztonságosan és hosszú távra archiválják, hanem egyben kereshető leírási adatokkal (metaadatokkal)is ellátják.
Az Európai Bizottság által támogatott eContentplus program tartalomdúsító projektje a jól megfogalmazott és strukturált metaadatok kidolgozását tartja céljának, ezáltal is könnyebben hozzáférhetővé téve a digitális tartalmakat. A program európai szinten koordinálja a tevékenységeket.
A dokumentumokhoz való hozzáférést ezen kívül rendszerint az ún. egységes forrás nevekkel, állandó azonosítókkal (URN, DOI, PURL stb.) biztosítják. The European Library 47 európai nemzeti könyvtár digitális tartalmához nyújt hozzáférést.
Hosszútávú megörzés elvei
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az interneten található dokumentumok néhány hét, hónap vagy év után már nem találhatók meg, ebből a mindennapos tapasztalatból nőtte ki magát az az aggodalom, hogy vajon hosszú távon is elérhetőek lesznek-e az OA tartalmak.
A hosszú távú archiválási projektekben és tevékenységekben mindig felmerülnek az állandó megtalálhatóság és a hitelesség kérdései.
A digitális dokumentumok hosszú távú archiválásával időközben több nemzeti és nemzetközi kezdeményezés is foglalkozik (kopal, eDepot, Portico)
A szakterületi és intézményi repozitóriumok jelenleg gyűjteményeik középtávú elérhetőségét garantálják, mivel elsősorban a kutatás és oktatás aktuális információs igényeit szolgálják ki.
A DINI tanúsítvány az archiválást legalább öt éves megőrzésként definiálja.
A hosszú távú rendelkezésre állás leginkább az arany út értelmében közzé tett elsődleges publikációk esetén döntő, ezért a jövőben a német nemzeti könyvtár elektronikus köteles példányait is archiválni fogják.
Hitelesség kérdése
Az OA dokumentumok hosszú távú elérhetősége mellett a szerzők, valamint az olvasók abban is biztosak szeretnének lenni, hgoy munáik az idő elteltével nem változnak.
A repozitóriumok üzemeltetői és az OA folyóiratok szerkesztői számára nagyon fontos a dokumentumok hitelessége. emiatt a DINI tanúsítvány megfogalmazza az archivált dokumentumok hitelességének biztosítását. A hitelességet például a digitális aláírás szavatolhatja.
Szerzői jog kezelése
Egyes szerzők munkáik repozitóriumban történő archiválásakor nehezen tudják kezelni a művel való rendelkezés jogát, különösképpen akkor, ha a dokumentum már megjelent egy folyóiratban, vagy megjelenése folyamatban van. Emelett a szerzők ellenőrzésük alatt szeretnék tartani munkájuk későbbi felhasználását.
E kérdésekben a kiadói licenc szerződések lehetnek a szerzők segítségére.
Szerzői díjak rendezése
A költségek állandó kritikát jelentenek az OA számára.
A szerzői díj kifizetése valóban járható út-e a tudósok, felsőoktatási és kutatóintézetek számára?
Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy az OA választása milyen költségekkel jár, és ezekkel milyen arányban állnak az egyes publikációk hagyományos kiadási költségeivel.
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni.
A hatékony terjesztés mellett szól az open access, mivel nincsennek nyomtatási és terjesztési költségek, illetve a publikálási idő minimálissá csökken.
A szakmai bírálat megszervezése mindkét esetben azonos költségekkel jár, de az OA kiadók konkrét költségstruktúrái a hagyományos kiadói rendszerhez képest nagyon különbözőek, és nehezen hasonlíthatók össze.
Egyes felsőoktatási és kutatóintézményekben a költségvetés egyértelmű változásokat mutat. Az erőteljesen publikáló kutatóintézetek, amiatt hogy a publikációk költségei a felhasználó helyett a szerzőket terheli, relatíve nagyobb költségvetési ráfordítással publikálnak.
A természet- és részben a gazdaságtudományokban a publikációk keresztfinanszírozását szünteti meg az, ha a gazdaság és ipar szereplőinek elő kell fizetniük a folyóiratokra. Mindezt az is megerősíti, hogy az iparban és gazdaságban gyakran magasabb előfizetési díjakat kell fizetni, mint a felsőoktatási intézményekben.
Kölségek finanszírozásánál felmerülő érdekkonfliktusok
A publikálás költségeinek előteremtése a kutatási támogatásokból vagy más forrásokból nem egyszerű a tudósok számára. Ez érinti a szociális, kutatási és felsőoktatási területeket:
- azok a szerzők, akiket a tudományos intézmények nem alkalmaznak, a független szerzőkhöz hasonlóan, szembenállnak azokkal, akik egy intézményhez tartoznak, akiknek a publikációs költségeit saját intézményük finanszírozza meg;
- bölcsészet- és társadalomtudományok kevesebb tőkével rendelkeznek, mint a természet- orvos- és műszaki tudományok, és nem alapozhatnak a keresztfinanszírozásra. A fejlődő országok szerzői rendszerint nem tudják előteremteni a publikációs költségeket, ezért nekik az OA kiadók és folyóiratok speciális feltéteket és díjkedvezményeket biztosítanak.
- A megváltozott publikációs szokások intézményeken belül a kutatásra fordított pénzeszközök megpályázási és szétosztási mechanizmusában új konfliktusok forrását jelenthetik. Eddig a szerzők elsődlegesen a külső bírálók véleményének vetették alá magukat. Fontos, hogy a kutatási eredmények tartalmi megítélése, például egy folyóirat bírálóin keresztül, továbbra is a tudományos kutatás értékelésének szerves része maradjon, még akkor is, amikor a felsőoktatási intézményekben valóban egyre fontosabb szerepet játszik a támogatások szétosztása. Politikai és gazdasági érdekek nem írhatják felül a minőség független értékelését.
- A publikációs költségek finanszírozása vállalatok vagy érdekcsoportok által a külső befolyás veszélyét tartalmazza.
Időigényes önarchiválás
A tudósok a lehető legkevesebb időt szeretnék munkáik közzétételére fordítani. Aszemélyes archiválássalszemben vannak fenntartások a kutatók körében a feltöltéssel járó idő miatt..
Carr és Harnad (2005) tanulmánya alapján még a nagyon termékeny kutatók számára sem tesz ki évente negyven percél többet a személyes archiválás.
Aki a dokumentumarchiválási technikákkal először találkozik a gyakorlatban, az elején több időt kell szánnia rá. Erre kínálnak kiutat azok az interdiszciplináris és intézményi repozitóriumok, amelyek hivatásosok üzemeltetnek.
A könyvtárak általában professzionális keretrendszert kínálnak a felsőoktatás dolgozóinak, ezzel is motiválva őket arra, hogy az intézmény saját repozitóriumában történjen az archiválás.
A non-profit kiadók kihívása
Az open access egyben gazdasági kihívás a tudományos szaktársaságok non-profit alapon működtetett kiadói számára, amelyek magas színvonalú folyóiratokat és kiadványokat jelentetnek meg kedvező áron úgy, hogy az előfizetésekre és eladásokra építik társaságaik költségvetését.
Amikor a kiadók áttérése valamelyik OA üzleti modellre nehezen valósítható meg, akkor a repozitóriumok üzemeltetőivel lépnek együttműködésre, és ezáltal az időben késleltetett OA megjelenés is kedvező megoldás a társaságok számára.
Célcsoportok meghatározása
A tudományos információkhoz való hozzáférés nem kívánt következményekkel is járhat, pl. a betegek elbizonytalanodása az orvostudomány területén megjelenő szabadon hozzáférhető információkt miatt. A mai információs társadalomban ez nem kifejezetten csak az OA-re jellemző probléma. Ugyanakkor az információk visszatartása is probléma lehet. Az OA előnye pl. hogy a betegek számára magas színvonalon biztosítja az információhoz való hozzáférést, és ezzel az Interneten terjesztett téves, kétes információk ellen is hatni tud.